aleirtszavakereje

aleirtszavakereje

Kalandozások Etyeken és Móron

Kulturális és gasztronómiai utazáson vettünk részt az Anima Travel szervezésében

2024. március 26. - Surányi Kati

Buszos túránk Budapestről indult, gondos idegenvezetőnk Békefi György építész úr volt, aki hasznos előadásaival tágította ismereteinket az út során.

Az Etyeki-borvidéken élénk savú borok készülnek, mint a chardonnay, a pinot blanc és a szürkebarát, s ezen szőlőtőkék adják a Törley-pezsgő alapanyagát is.

Etyek Korda Filmpark (35 ha.)

img_20240217_114856.jpg

img_20240217_130013.jpg

Idegenvezetőnktől már a buszon megtudtuk, hogy hazánk kedvelt célpontja a nemzetközi filmgyártásnak, mivel képzett szakmai háttérrel rendelkezünk. A létesítményben közel 15.000 magyar dolgozik, elsősorban amerikai és brit szuperprodukciókban, többek között itt készült a Borgiák-sorozat, a Marco Polo, az Inferno és az Utolsó királyság is.

A filmparkot 2007-ben alapították és Korda Sándor magyar származású filmrendezőről nevezték el, aki Kellner Sándorként született és aki a magyar és az angol filmgyártás kiemelkedő alakja volt. Ő volt az első rendező, akit lovaggá ütöttek, s akit Sir Alexander Korda néven ismer az egész világ.

Animátorunk segítségével a filmgyártás élménytúrán bepillantást nyertünk a magyar és nemzetközi filmgyártás kulisszatitkaiba, kellékeket próbálhattunk ki, hang- és fényeffektusokkal ismerkedhettünk, makett forgatási helyszíneket láthattunk, s a nyakunkba akasztott látogatói kártyából megtudhattuk, hogy a stáb tagjai közül milyen szerepet szántak nekünk a filmstúdióban, végül elnyertük az Oscart és azt meg is örökíthettük.

img_20240217_121433_1.jpg

img_20240217_125055.jpg

img_20240217_122930.jpg

img_20240217_122937.jpg

img_20240217_123013.jpg

img_20240217_124038.jpg

img_20240217_124120_1.jpg

img_20240217_124111.jpg

img_20240325_173759.jpg

img_20240217_123315.jpg

img_20240217_125219.jpg

messenger_creation_854ab160-e9ab-4534-8b69-60f8281619e1.jpg

img_20240217_130212.jpg

img_20240217_130231.jpg

Ezután következett a séta a külső díszletvárosban. A díszletváros életnagyságú, fából, fémből és hungarocellből épült.

img_20240217_133743.jpg

img_20240217_133750.jpg

img_20240217_133824_1.jpg

img_20240217_133831_2.jpg

img_20240217_133845.jpg

img_20240217_134224.jpg

img_20240217_134142.jpg

img_20240325_180010.jpg

img_20240217_134704.jpg

img_20240217_134644.jpg

A mintegy 2 órás filmparki ismerkedés után ismét buszra szálltunk és folytattuk utunkat a Vértes-hegység lankáinak ölelésében.

A Móri-árok mentén már a rómaiak is foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, melyet a betelepülő magyarok és svábok is folytattak.  A pincék és présházak a Vértes hegység mészkövéből épültek.

15 óra után értünk a móri késő barokk stílusú Lamberg-kastély Kulturális Központhoz. Az Intézményvezető tolmácsolásában megtudtuk, hogy a kastély Fellner Jakab tervei alapján valósult meg 1762-1766 között, gróf Lamberg Ferenc Antal megbízása alapján, s a család nyári rezidenciájául szolgált. 1763-ban és 1810-ben a településen földrengés volt, az első akadályozta az építkezést, a második károkat tett a kastélyban.

img_20240217_151507.jpg

A birtokot az 1930-as években a Lamberg családtól a Szécsen család örökölte, akik 1945-ig lakták az épületet. 1945-ben a szovjet csapatok elfoglalták Mórt, Szécsen Miklóst és feleségét Esterházy Alice grófnőt kivégezték, gyermekeik, Alice és Miklós életben maradtak. Az 1945 után gazdátlanul maradt épületet kirabolták, a bútoroknak és a több ezer kötetes könyvtárnak nyoma veszett. Ezután a kastélyban szociális otthon és óvoda működött. A kastélyt az 1970-es években teljesen felújították. 1978-ban a Radó Antal Könyvtár költözött az emeletre, a földszinten pedig a Művelődési Központ irodái kaptak helyet.

A jelenlegi olvasóterem volt az egykori díszterem. A mai felnőtt könyvtár helyiségeit a nők, a gyermekkönyvtár helyiségeit pedig a férfiak használták, a női lakrészből csigalépcső vezetett a gyermekszobába.

img_20240217_152815.jpg

A földszintes oldalszárnyakban volt a konyha és a gazdasági helyiségek, valamint a személyzeti lakhelyek.

img_20240217_151513.jpg

A kastély helyiségeit falképek borították, melynek néhány töredékét ma is láthatjuk a női szalon falán és a barokk enteriőrt bemutató kiállítóhelyiségben, ahol a restaurátorok már visszaállították az eredeti falképeket.

img_20240217_154504.jpg

img_20240217_154510.jpg

img_20240217_154836.jpg

A kastélyban helytörténeti kiállítás mutatja be Mór múltját, régészeti leleteit, a földrengések emlékeit, bányászati tárgyakat, s az 1848. december 30-ai móri csata makettjét.

img_20240217_155123.jpg

img_20240217_155111.jpg

Szintén az épületben kapott helyet a Wekerle Sándor (az ország első polgári származású, Móri születésű miniszterelnöke, édesapja a Lamberg család tiszttartója volt) kiállítás, a Dr. Zimmermann Ágoston (biológus, állatorvos, bölcsészdoktor, egyetemi tanár) emlékszoba, a Vasarely-szoba, ahol a művész szerigráfiái (31) tekinthetők meg, valamint az „Ezerjó” Pince-galéria.

img_20240217_153530.jpg

img_20240217_153042.jpg

img_20240217_153051.jpg

A kastély parkját 1990 óta a Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány gondozza.

A sváb tájházban az 1697 és 1720 között Mórra telepített német lakosság életébe pillanthattunk bele.

A kastély kiállításainak megtekintése után átsétáltunk az Öreg Prés Étterembe, amely a sváb származású Möllmann család tulajdonában van. Az egyik tulajdonos mesélt a fogadó múltjáról, a sváb hagyományokról, a Sommelier a borvidék borairól, Volenter István chef gondoskodott a kulináris élvezetekről.

messenger_creation_08c146a6-c687-4a8f-850a-85ed4a05b294.jpg

messenger_creation_c84604e4-d11c-4496-9457-9dcb11b453db.jpg

Felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértünk haza, mindenkinek csak ajánlani tudom ezen programot.

Walter Isaacson – Leonardo da Vinci (A zseni közelről)

img_20240215_132017.jpg

Leonardo da Vinci 1452. április 15-én, egy szombati napon született a toszkánai Vinciben, Ser Piero da Vinci nótárius és Caterina Lippi, egy fiatal, 16 éves, elárvult parasztlány gyermekeként. Vinci Firenzétől 28 kilométerre fekszik. Ser Piero 1451 táján települt Firenzébe, számos kolostor és szerzetesrend jegyzője volt, s ő lett a zsidó közösség nótáriusa is. A csecsemőt születése másnapján, vasárnap, keresztelték meg Vinciben a Plébániatemplomban.

Leonardot apja soha nem ismerte el törvényes gyermekeként, ennek ellenére a fiú jó és sokoldalú nevelést kapott apjának családja körében. A gyermek 5 éves kora táján került apja szülői házába, Antonio da Vinci nagyapa és felesége gondozásába, s nagybátyja, Francesco is velük élt.  A fiú tanult irodalmat, zenét, képzőművészetet, matematikát. A gyermek 12 éves koráig, nagyapja haláláig, nevelkedett a nagyszülőkkel, 1464-től Firenzében élt, apja házában, majd Ser Piero közbenjárására, 14 évesen Andrea del Verrocchio firenzei műhelyébe került festőtanoncnak. Egészen 1476-ig Verrocchio műhelyében tanult, ahol nemcsak társaira, de mesterére is hatással voltak meglátásai, szemlélete. Leonardo tanulmányait a könyvnyomtatás (1452. - Johannes Gutenberg) megjelenése is segítette.

1472 körül festette meg az Angyali üdvözletet, amely a San Bartolomeo-templom dísze volt, majd megalkotta a Szegfűs- és a Benois Madonnát. 3 évvel később együtt dolgozott mesterével a Jézus megkeresztelkedése című festményen. 20 évesen már a Szent Lukács céh tagja volt. 1478 körül megfestette Ginevra de’ Benci képmását. 1481-ben megbízást kapott a Szent Donát-kolostortól A királyok imádása megfestésére.

1482-ben Milánóba költözött és elkezdte vezetni jegyzetfüzeteit. Walter Isaacson könyve, ezen 7.200 oldalnyi jegyzet-, vázlat- és rajzanyagon alapszik, amely valószínűleg csak egynegyed része a Leonardo által rögzítetteknek. Leonardo rajzos hagyatéka 4.000 lapot tesz ki, egy részüket maga gyűjtötte kódexekbe. Leonardo elhunytakor összes jegyzetét Francesco Melzire hagyta. A kéziratban minden megtalálható: festészet, szobrászat, építészet, ünnepi alkalmakra készített szerkezetek, katonai műszaki eszközök, térképészet, helyszínrajz, számtan, mértan, ábrázoló (távlatszerkesztő) és élettani optika, gépezetekre alkalmazott mechanika és tiszta mechanika, vizek mozgása, szelek járása, természeti jelenségek, ember-, állat-, növény anatómia, élettan, földtan. Sajnos a gyűjtemény a világ összes részére szétszóródott, s különböző kódexeket alkot, de egy összefüggő anyag. Kódexek találhatók Firenzében, Milánóban, Torinóban, Velencében, Madridban, Párizsban, Londonban, Windsorban, Seattlben. Leonardonak rendkívüli érzéke volt művészet és tudomány ötvözésére. Értekezést állított össze a festészetről (Trattato della Pittura), amely egy festészeti regulagyűjtemény, s melyet már Verrocchio mester műhelyében kezdett el írni.

Leonardo 1483-ban a Predis fivérekkel közösen megbízást kapott a Sziklás madonna megfestésére. 1489-ben építészetet kezdett tanulni. 1490-ben megrajzolta a Vitruvius-tanulmányt, mely a vitruvius ember a kör és a négyzet keretébe foglalva, s a tökéletes emberi testarányokat hivatott megjeleníteni. Tudományos tevékenysége gazdagította művészetét, az általa végzett ember-, állat-, növény boncolások tapasztalata, tudása visszatükröződik alkotásain pl. Mona Lisa mosolya (az ajkakat mozgató izmok ismerete). Fénytan: Utolsó vacsora (perspektíva). Festményein megjelenő fény/árnyék/perspektíva. Rajzaiban láthatjuk a levegő cirkulálását, a vizek őrvényeit, a göndör haj csigáit.

1493-ban megfestette a Hölgy hermelinnel című festményt és elkészítette a tervezett lovasszobor agyagmodelljét. 1495-ben elkezdte festeni az Utolsó vacsorát a Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumában. 1496-ban rajzokat készített Pacioli De Divina Proportione munkájához. 1498-ban először kísérletezett repülő szerkezettel. 1499-ben elhagyta Milánót. 1502-ben Leonardo hadmérnökként Cesare Borgia szolgálatába állt. 1503-ban visszatért Firenzébe, belekezdett a Mona Lisa megfestésébe, amelyen élete végéig dolgozott. 1505-ben a madarak röptét tanulmányozva ismét repülő szerkezettel kísérletezett, s megbízást kapott az Anghiari csata megfestésére, amelyet soha nem fejezett be. 1506-ban visszatért Milánóba. 1507-től festőként és mérnökként XII. Lajos szolgálatába állt, ahol a király helytartója, Charles d’Amboise vette őt pártfogásába. A mester egyesek szerint részt vett a Milánóban ma is álló Santa Maria Alla Fontana templom építésében, vízrendészeti kutatásokat folytatott, terveket készített, s tovább folytatta az emberi test tanulmányozását. Fellelhetők azok a rajzai is, amelyeket Gian Giacomo Trivulzio, Franciaország marsallja lovasszobrához és mauzóleumához készített. 1508 körül megfestette a második Sziklás madonnát. 1509-ben folytatta anatómiai és hidraulikai tanulmányait. 1513-ban Rómába ment, 1514-ben Pármába és Firenzébe utazott, ekkor készítette el a Pontini-mocsarak lecsapolási terveit. 1516-ban a franciaországi Amboise-ba költözött I. Ferenc király meghívására. Leonardo az Amboise környéki Cloux-ban halt meg 1519. május 2-án, s az amboise-i Saint Florentin-templom kolostorában temették el.

Leonardo a természetet a jelenségek és erők folytonos mozgásban lévő rendszerének tekintette, amelyben az ember értelme irányításával ennek a rendszernek a részese, mozgatója. A polihisztor mester életében folytonosan jelen volt a művészet és a tudomány kapcsolata. Gondolkodott, érzékelt, gondosan megfigyelt, tapasztalt párhuzamosan. Kutatóként végzett optikai és légkörfizikai megfigyeléseket, a színeknek és a körvonalak élességének a növekvő távolságot követő változásait vizsgálva jutott el a levegőtávlat felismeréséhez. Botanikai, geológiai, anatómia kutatásokat végzett, kísérletezett, repülni vágyott, fegyvereket, gépeket tervezett, városokat térképezett fel. Tanulmányozta a fény útját, a változó perspektívát, az áramló víz természetét, a haditechnikát, mindenről a saját szemével, eszével, kísérletek útján akart meggyőződni. Kíváncsisága szenvedélyes volt, s hatalmas tudást halmozott fel jegyzetfüzeteiben.

A könyv bemutatja Leonardo tudományos munkásságát és művészi zsenialitását egyaránt, nehéz olvasmány, de érdemes nekiveselkedni.

Források:

A művészet története – A korai reneszánsz/Marco Rosci – Leonardo da Vinci

Walter Isaacson – Leonardo da Vinci – A zseni közelről

Váncsa Jenő - Öt évtized a mezőgazdaság szolgálatában

img_20240208_125217.jpg

A 2024-es év a mezőgazdasági termelők, a gazdák demonstrálásával indult, mely még a mai napig is tart. A gazdatüntetések felhívják a mezőgazdaságban dolgozók nehézségeire, az általuk megtermelt élelmiszer nélkülözhetetlenségére a figyelmet. Minden gondolkodó és egészségesen élő ember tudja, hogy az agrárágazat fontos része az életünknek.

Szeretném, ha ma emlékeznénk egy kicsit Váncsa Jenő miniszter úrra, aki agrármérnökként kicsiny országunk mezőgazdasági fejlődéséért tevékenykedett – felvirágoztatva azt -, s mint egyetemi tanár oktatta a jövő szakembereit.

Brassóban született 1928 októberében, s 2016 januárjában nyitotta ki szemét utoljára Agárdon.

Környén volt vetőmag agronómus, 2.500 hektáron üzemegység vezető, Agárdon főagronómus, igazgató-helyettes, majd 13.000 hektárért felelős igazgató, a Székesfehérvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója. 1968-1975. között Fejér megye országgyűlési képviselője, 1973-1979. között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagja, az Országos Fajtaminősítő Tanács és a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke. 1972-től 8 éven át a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszter-helyettese, majd 1980. június 27-től 1989. május 10-ig minisztere. Életében több kitüntetésben részesült, 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.

Ki ne ismerné Mezőhegyes, Bábolna, Kisbér egykori ménesbirtokok nevét. Ki ne hallott volna a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezéséről, a háztáji gazdaságok létrehozásáról, melyek a nagyüzemi gazdálkodás részei lettek. Az Agárdon élőknek munkát és otthont teremtett. Megvalósult a szántóföldi termelés teljes gépesítése – Bábolna, Agárd, Enying IKR rendszer -, Holstein-fríz program, Agrokomplex – Agárd, Enying, Sárszentmihály -, takarmánytáp gyártás – Bábolna, Nádudvar (KITE), Agrokomplex-Central Soya, Agrober, KITE – John Deere, IKR – Class Dominator, biológiai alapok, élelmiszeripari trösztök, földtörvény, Egyetértés Vadásztársaság.

Váncsa úr munkásságával hozzájárult a mezőgazdaságban dolgozók megbecsüléséhez, a magyar mezőgazdaság anyagi- és erkölcsi elismeréséhez országos és nemzetközi szinten.

Családom 30 évig élvezhette barátságát, sok építő jellegű beszélgetést folytathattunk vele, s kirándultunk együtt a szlovák Magas-Tátrában.

Az életünk szegényebb lett volna a csángó Miniszter Úr nélkül!

Idézet a könyvéből, mely a Magyar Mezőgazdasági Múzeum támogatásában jelent meg:

„Kedves Olvasóm!

Szeretném biztosítani arról, hogy életem – a rázúduló megpróbáltatásokkal együtt – valóban szép élet volt.

A hivatás, amit választottam, a haza és határainkon túl sok millió ember élelmiszeréről gondoskodik.

De jó is lenne, ha a világ népeiből egy sem nélkülözné a mindennapi kenyerét! Nincs szívszorítóbb látvány, mint éhező gyermekeket látni, annak tudatában, hogyha jól rendeznénk dolgainkat, a világ egyetlen népe sem éhezne. A Föld, amelyen élünk, megadja számunkra ezt a lehetőséget, csak élnünk kellene vele.”

Váncsa Jenő

img_20230804_100255_908.jpg

Úgy vélem, aki veszi a fáradságot és elolvassa az Öt évtized a mezőgazdaság szolgálatában című könyvet, az meg fogja becsülni az asztalára kerülő ételt, ahogy a mögötte lévő munkát és a mezőgazdaságban dolgozó embert is.

A könyv megvásárolható a Magyar Mezőgazdasági Múzeum pénztárában.

Renoir a Szépművészeti Múzeumban

„A festő és modelljei” kiállításon jártunk

img_20230929_092710_1174.jpg

1896-ban, a millenniumi ünnepségek kapcsán törvény született, amely célul tűzte ki a Szépművészeti Múzeum megalapítását. 1906-ban nyílt meg a múzeum a mai Hősök terén, itt helyezték el az Országos Képtár, a Nemzeti Képcsarnok anyagait és 1912-ben a Pálffy-gyűjteményt. A múzeum, 1957-ig gyűjtötte a magyar vonatkozású műveket, melyeket a Magyar Nemzeti Galéria vett át. A Szépművészeti Múzeum feladata ezután az egyetemes művészet emlékeinek bemutatása lett. A mai látogatót az alábbi gyűjtemények várják: Egyiptomi, Antik, Régi szobor, Régi képtár, Régi magyar, Grafikai. A múzeum könyvtára gyűjti a művészet hazai és nemzetközi szakirodalmát.

img_20230929_102336_1172.jpg

Az impresszionista mozgalom kiemelkedő művészének, Pierre-Auguste Renoir-nak, 70 alkotását láthatjuk a tárlaton, a párizsi Musée d’Orsay és a Musée de l’Orangerie együttműködésének köszönhetően.

Önarckép

img_20230929_102500_1175.jpg

A XIX. század a festészeti forradalmak időszaka. Delacroix ecsetkezelése és lángoló színei, Corot, Millet és a barbizoni iskola tájképfestői, Courbet valóságfestése rést üt a megcsontosodott hagyománytiszteleten. 1860 körül – botrányok közepette – Courbet és Manet munkásságával egy új szakasz nyílik a festészet történetében. Édouard Manet kitűnő társalgó, zenerajongó, irodalmárok barátja, művelt fiatalember, aki az új festészet vezéregyénisége lesz.

Az impresszionizmus a képzőművészetben a modern festészet egyik legnagyobb hatású irányzata. A XIX. század második felében és a XX. század elején virágzott.

Feladatának tekintette a pillanatnyi vizuális élmény visszaadását. A megformálás eleme a valőr, a színek megvilágításbeli fokozatainak visszaadása. Érzékelteti a szabad levegő vibrálását, így feloldja a természeti formák, alakok körvonalait. A kompozíció veszít jelentőségéből. (Édouard Manet, Claude Monet, Pierre-Auguste Renoir, Camille Pissarro, Alfred Sisly)

William Sisly (Alfred Sisly apja), 1864

img_20230929_102628_1178.jpg

Pierre-Auguste Renoir (1841 - 1919) egy népes, szerény körülmények között élő családban született negyedik gyermekként, Limoges-ban. A család 1845-ben Párizsba költözik a jobb megélhetés reményében. A fiúcska már 13 éves korában munkát vállal, egy porcelánműteremben dolgozik, porcelántárgyak fehér alapjára, elszórtan apró virágcsokrokat fest. A manufaktúrában végzett munkát a gépesítés következtében, 17 éves korában elveszíti, ezt követően legyezőket, kirakatponyvákat fest.

Megtakarított pénzéből 1862-1864 között az École des Beaux-Art növendéke lesz, ahol Charles Gleyre akadémikus óráira jár, itt ismerkedik meg többek között Claude Monet-val, akivel barátságot köt és akivel együtt járnak Barbizon közelébe, a fontenaibleau-i erdőbe festeni, valamint gyakran látogatják a Louvre-t a festményeket tanulmányozni és másolni. Mélyen hat rá Daubigny és Díaz de la Pena, 1866-tól Coubert hatása uralkodik el alkotásain. 1867-től Manet vezérletével, Monet és a fiatal művészek, közöttük Renoir is, a Café Guerbois-ban találkoznak péntekenként, ahol vitáznak, eszmét cserélnek. Az impresszionista technika Renoir és Monet kísérletezéseinek eredménye, mely a tiszta tónusokból egymás mellé húzott ecsetvonásokon alapul, s ezen új irányzat motorja Claude Monet. Renoir első sikerét „Lise napernyővel” című festményével aratja. 1870-től Bordeaux-ban katona. 1872-től arcképeket és meghitt jeleneteket fest, 1873-tól már tájképeket is. 1876-ban több olyan képet is alkot, amelyek impresszionista korszakának legjobb alkotásai, 1879-ig az impresszionisták valamennyi kiállításán részt vesz. 1880-tól eltávolodik az impresszionizmus technikájától, hatással van rá Itáliai utazása, majd 1883-ban a színeket a rajznak rendeli alá. 1881-ben Algériába, 1882-ben Itáliába utazik, 1882 és 1889 között háromszor hosszabb ideig Provence-ban tartózkodik Pissarronál. 1891-ben és 1892-ben Spanyolországba látogat, ahol Velázquez női arcképeit tanulmányozza. 1893 körül kezdődik „gyöngyházfényű” festészete, különösen az aktokon és a meghitt családi jeleneteken.

Gabrielle, a festő feleségének rokona, aki nevelőnő a családban, és Jean Renoir, 1895-1896

img_20230929_102903_1180.jpg

Kislányok a zongoránál, 1892 körül

img_20230929_103954_1191.jpg

Jean Renoir varrás közben, 1898

img_20230929_102930_1179.jpg

Claude Renoir bohóc jelmezben, 1909

img_20230929_102823_1182.jpg

Két leány portréja

img_20230929_103039_1183.jpg

Leány mellképe, 1895 körül

img_20230929_103634_1189.jpg

Alphonsine Fournaise, 1879

img_20230929_102803_1181.jpg

Madame Charpentier

img_20230929_105410_1193.jpg

Kalaptűzés, 1898 körül

img_20230929_103739_1188.jpg

 Gyermeket szoptató nő, 1893-1894

img_20230929_103822_1190.jpg

Hölgy napernyővel a kertben, 1875

img_20230929_104528_1203.jpg

1899-től reumatikus bántalmak kínozzák, ezért Dél-Franciaországba, Cagnes-sur-Mer-be jár, majd itt is telepszik le. Utolsó éveiben csendéleteket és pirosas színű női aktokat fest.

Fürdőző kiengedett szőke hajjal, 1903 körül

img_20230929_103221_1185.jpg

Gabrielle, 1907

img_20230929_103418_1184.jpg

Gabrielle rózsával, 1911

img_20230929_103240_1215.jpg

img_20230929_103521_1216.jpg

Renoir közel négyezer festményt hagyott hátra, derűs egyéniség jellemezte.

A Renoir - A festő és modelljei kiállítás 2024. január 7-ig várja a nagyközönséget.

Forrás:

Kossuth Kiadó/Magyar Nemzeti Galéria: XIX. századi magyar művészet

Corvina: A Művészet története: A rokokótól 1900-ig

Hárman Dinnyésen a Várparkban

received_306879061820736_1026.jpg

A park központi részét a történelmi Magyarországon állt középkori várak anyaghű makettjei alkotják, s a 2 hektáros terület részét képezi a skanzen is.

img_20230804_102548_911.jpg

img_20230804_102516_914.jpg

A Várpark megálmodója és kivitelezője Alekszi Zoltán volt, aki kőből, téglából, fából és földből építette meg a várak kicsinyített másolatát. A várpark anyagával az építő 2018-2021-ig (4 éven keresztül) bekerült a Guinness rekorderek közé.

img_20230804_102916_924.jpg

img_20230804_103029_915.jpg

A középkor a Római Birodalom bukásától (476) Amerika felfedezéséig (1492), illetve a reformáció (1517) kezdetéig tartott.

A középkori háborúkat a védelmi rendszer fontossága jellemzi.

A várfalakat azért kezdték építeni az emberek a házaik, településeik köré, hogy megvédjék magukat a rabló és fosztogató bandáktól, gyújtogatásaiktól. A fosztogatás egészen 1949-ig engedélyezett tevékenység volt, mintegy zsoldkiegészítés a besorozottak számára. A fallal körülvett házakban lakók egy nyugodtabb élet reményében tevékenykedtek. Eleinte szögletes kialakítású falakat emeltek, mert csak a kiéheztetés stratégiáját alkalmazhatták a támadók, hiszen a magas falak megmászása, elfoglalása rengeteg véráldozattal járt.

img_20230804_103047_930.jpg

img_20230804_103129_933.jpg

img_20230804_103158_935.jpg

img_20230804_103243_942.jpg

img_20230804_103428_953.jpg

Lőpor

Kínában a feketelőport már az I. században használták az alkimisták. A IX. században már rakétákat és tűzijátékot is készítettek belőle.

A XIV. század elején az oszmán sereg már használja a lőport, 1326-ban Bordeaux-ban, majd 1340-ben Augsburgban létesül lőporgyár.

A feketelőport a bányászatban először hazánk alkalmazta leválasztásra, 1627-ben Selmecbányán.

A lőpor feltalálásából következően, a XIV. században már kő-, majd vasgolyókkal is támadták a várfalakat. A várvédők később tapasztalat alapján rájöttek, hogy az ellenséges golyók a lekerekített falakban nem tesznek annyi kárt, ezért ezután így építkeztek, s földtöltéssel támasztották meg a várfalakat, majd vizesárokkal is körülvették a várat, amely az idők folyamán egyre mélyebb, szélesebb lett, hiszen a várvédők is felfegyverkeztek. A várak azonban, a történelem által bizonyítottan, mind bevehetők voltak, ha a védők nem kaptak utánpótlást, vagy a felszabadításukra igyekvő sereget leverték. Sok várat ezért úgy építettek, hogy egy titkos, csak a várvédők által ismert, földbe ásott folyosón keresztül el tudták látni élelmiszer-, víz-, lőpor- és ember utánpótlással, azonban a vár földrajzi fekvésétől és az időjárástól is függött egy-egy vár ostromának időtartama.

img_20230804_103445_954.jpg

img_20230804_103629_960.jpg

img_20230804_104034_965.jpg

img_20230804_104224_972.jpg

img_20230804_104312_980.jpg

A XV. században a tűzfegyverek fejlődése megváltoztatta a háború szabályait, a nyílvesszőket és lovagokat felváltották a puskák és az ágyúkkal felszerelt seregek, így a támadás fontosabb lett, mint a védekezés. Milánóban fegyverkészítő központ működött, ahol páncélokat, kardokat, lándzsákat, alabárdokat gyártottak, itt is áttértek ágyúk és nehézpuskák készítésére. A katonai építészet is átalakult, új védelmi módszereket dolgoztak ki, a várfalak alacsonyabbak lettek, hogy ne omoljanak a védőkre, a tornyok lekerekedtek, hogy kisebb felületet érjen a lövedékek becsapódása. A várfalakon lőréseket alakítottak ki, a falakat fal- és sáncárok, majd vizesárok is védte.

img_20230804_110737_992.jpg

Dinnyésen a skanzenben egy Árpád-kori település épületeivel találkozhatunk, betérhetünk a fatemplomba és a veremházakba, a kőfaragó, a fazekas, a bőrmíves, a nemezkészítő műhelyébe és a halász otthonába, valamint a Kárpát-medencében készült fazekas edények kiállítását is megtekinthetjük. A skanzen területén kézművesek bemutatóját is élvezhetjük, kedvünk szerint be is kapcsolódhatunk.

img_20230804_110629_990.jpg

img_20230804_110946_1002.jpg

img_20230804_110951_1001.jpg

img_20230804_111329_1017.jpg

A fatemplomban láthatjuk Szent István, Szent László és az összes Árpád-házi szent szobrát, valamint Szűz Máriát.

img_20230804_113333_880.jpg

img_20230804_113358_879.jpg

A parkban egy honfoglalás-kori szekérvár és palánkvár is megtekinthető.

img_20230804_112638_1011.jpg

A parkban, igény szerint, múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak gyermekek részére.

A parkot a szentek fala öleli körül 300 méter hosszan, 614 szentet felsorakoztatva.

img_20230804_112702_882.jpg

Barabás Miklós a Magyar Nemzeti Galériában

„A rajz mestere” kiállításon jártam

img_20231001_121326_1168.jpg

A Magyar Nemzeti Galériát 1957-ben alapították, ekkor a Kossuth téren álló Kúria épületében kapott helyet. 1959-ben kormányhatározat jelölte ki az intézmény végleges helyét, a volt uralkodói rezidencia épületét a budai Várban, melynek felújítását követően, 1972-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A 6.000 festmény, 2.100 szobor, 3.100 érem, 11.000 rajz, 5.000 sokszorosított grafika mellett itt kapott helyet a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Gyűjteménye, s a kortárs műveket is itt kezdték gyűjteni, így ma már mintegy százezer műtárgyat őriznek az intézményben.

img_20230922_111937_1161.jpg

„A rajz mestere” tárlat 125 alkotást mutat be, közöttük olyan műveket is, amelyeket még soha nem láthattunk, tisztelegve Barabás Miklós elhunytának 125. évfordulója előtt (1898. február 12.).

img_20230922_111944_1162.jpg

A mester korai ceruzarajzai mellett láthatjuk Itáliában készült akvarelljeit, a korabeli fürdőéletet bemutató grafikáit, litografált arcképeket (arcképkőrajz). Barabás már korán kezdte az erre alkalmas arcképeket kőre rajzolni, hiszen a litografálás titkait Nagyszebenben leste el. A képmáslitográfiának társadalmi vonatkozása is volt, hiszen nemcsak a folyóiratok mellékleteiként terjedtek el, de kaphatók voltak könyv- és papírkereskedésekben, nagyobb vásárokon, így ismertté tettek nagyon sok embert.

img_20230926_163224_1164.jpg

Barabás Miklós 1810. február 22-én született Márkosfalván, Erdélyben, Háromszéken. Édesapja Barabás János „jobb birtokú” nemes, az I. Napóleoni háborúk idején főhadnagyként szolgált, édesanyja dálnoki Gaál Therézia. Az édesapa könnyelmű életmódja a házaspár válásához vezet, az anya visszatér édesapja házába a kisgyermek Miklóssal.

Márkosfalvi kúria

img_20230922_112114_1154.jpg

A fiúcska háromévesen már a dálnoki falusi iskolába jár, majd hat és fél évesen Nagyenyeden folytatja tanulmányait, ekkor kezd el rajzolgatni. Gyermekkora csupa nyomor, rokonai, tanulótársai, a kollégium kegyelemkenyerén él, időnként köszöntőlevelekre virágkoszorút fest. 1823-ban, 13 évesen rajzolja meg első portréját, Császár Zsigmond kollégiumi tanár képmását. Ettől kezdődően már rajzolással keres egy-két pengőt, hogy meleg étel is jusson a gyomrába. 

1825-ben Nagyszebenbe megy, ahol a Neuhauserek kezében van a rajzoktatás. A 15 éves fiú ifjabb Neuhauser Ferencnél tanul, aki a szebeni polgárság körében kap képmásmegrendeléseket, de sok időt tölt a báró Brukenthal által alapított képtárban is. A tanuló fiú fekete krétával kezd arcképeket rajzolni, majd az 1826/1827-es tanévtől elefántcsontra fest arcképminiatűröket. Fest, rajzol Nagyenyeden, Nagyszebenben, Kolozsvárott, így tartja fenn magát.

1828-ban abbahagyja tanulmányait, arcképfestéssel foglalkozik, művészi tanulmányútra gyűjt. Kolozsvárott Gentiluomónál látja, hogyan kell az olajfestékkel bánni, azonnal hasznosítja új tudományát.

Barabás Miklós 1929-ben jelenik meg először a fiatal magyar festők bécsi körében. Érdemleges oktatást valójában senkitől sem kapott, mégis jelentős készséget mutat, amely meglepi környezetét az akadémián. Eszes, kitartó, becsületes, szorgalmasan tanul Gsellhofernél és Endernél, de csak rövid ideig marad Bécsben, mert a pénze fogytán van. Beniczky Lajostól 1930-ban tanulja meg a gouache-festés technikáját, majd Kolozsvárra utazik.

1831-1833-ig Bukaresten él és munkálkodik, ahol rengeteg megrendelést kap, mintegy 700 darab aranyat gyűjt össze.

Kisseleff bukaresti altábornagy, 1832

img_20230922_112733_1139.jpg

Filipescu bukaresti rendőrfőnök, 1887

img_20230922_112835_1140.jpg

1834 tavaszán Bécsen keresztül itáliai tanulmányútra indul (Trieszt, Velence, Róma), majd visszatérve Bécs érintésével, 1835 őszén végleg Pest-Budán telepedik le, ahol rögtön a legnagyobb elismerésben részesítik, 1835 novemberében a Nemzeti Kaszinóban kiállítják a szép Európa elrablását, amelyet velencei tartózkodása alatt másolt. Megrendelésekkel halmozzák el, se szeri, se száma az arcképeknek, szolid elismerés veszi körül, harmonikus életet él. A pesti városi bizottság, majd 26 évesen, a Tudományos Akadémia tagja lesz (1836.).

Gabonaszállító hajó

img_20230922_113049_1133.jpg

A velencei lido kikötője, 1834

img_20230922_113424_1126_1.jpg

Velence alkonyatkor, 1834

img_20230922_113304_1130.jpg

Palota a Canal Grandén, 1834

img_20230922_113447_1124.jpg

Ponte Rialto, 1834

img_20230922_113510_1123.jpg

Róma környéki táj, 1834

img_20230922_112524_1147.jpg

Laokoón-szoborcsoport, 1834

img_20230922_112359_1150.jpg

Gräfenberg alakokkal, 1839

img_20230922_114517_1107.jpg

„És, hogy csodálják késő unokák: Megfestéd korod arcképcsarnokát.” (Reviczky Gyula költő, író)

img_20230922_115040_1077.jpg

img_20230922_115430_1066.jpg

1841-ben házasodik meg, felesége Bois de Chesne Susette, aki tájéképeket és csendéleteket is fest. Házasságából négy gyermek születik, Henrietta, Ilona, Alice, Elemér. Barabás Henrietta számos gyümölcscsendélet szerzője (ebben az időben a csendélet kedvelt dísze ebédlőknek, szalonoknak), aki Petőfiről is készített festményt. Barabás Ilona édesapjától tanult festeni, az ő stílusában festett portrékat, később akvarellekkel is foglalkozott.

Barabás gyermekei, 1856

img_20230922_112204_1157.jpg

Városmajori villája, 1853

img_20230922_112143_1158.jpg

Barabás Miklós a táblabíró világ (1800-1850) és a nemzeti romantika (1850-1867) korának művésze, az egész korszak legkeresettebb képmásfestője, legdrágábbak voltak miniatűr képmásai, olajfestésű arcképei. Barabás képei szolid polgári munkák, aprólékos kidolgozással, melyek a táblabíró világ jegyében születtek. Lyka Károly művészettörténész ezt írja: „Stílusát jellemzi az omlós, lágy, tónusos rajz, a jó jellemzés, amelyet tetéz, kivált a női arcképeknél, a tetszetősségnek érdekében tett némi kedveskedő engedmény.”

Bittó Istvánné arcképe, 1874

img_20230922_112625_1144.jpg

A portrék mellett, életképeket is fest, ahol az átélt kép jelenik meg:

Enyelgés (Szalagfű), 1841

img_20230922_115335_1062.jpg

Galambposta, 1843

img_20231002_115252_1169.jpg

Vásárra induló román család, 1843-1844

img_20230926_162645_1166.jpg

A meny érkezése, 1856

img_20230922_114229_1114.jpg

Ezekben az időkben a magyar művészek élete nagyon nehéz volt, sok festőnk már gyermekkorában megtapasztalja a nyomort, fejlődésük félbemarad, ha eljutnak Bécsbe az akadémiára, sokszor koplalnak, nyomorognak, pedig a festés mellett, rajzoktatással, épület díszítéssel is foglalkoznak.

Barabás Miklós az egyetlen magyar festőművész, aki kitartó és művészi értékű munkájával, az 1800-as évek második felében vagyont szerez.

Más országokban mecénás az udvar, az egyház, a főnemesség, a nemesség és a városi polgárság, Magyarországon azonban nem volt udvari élet, mivel az uralkodó Bécsben lakott, így művészeti igénye is itt csapódott le, néha tett csak rövid látogatást Pozsonyban (országgyűlés) és Budán (diéta). Magyarországon a király képviselője József nádor, aki egyszerű életmódot folytat. A magyar főnemesség szintén az év nagy részében Bécsben él, s nemcsak bécsi palotáikat, de hazai kastélyaikat is ott élő építészekkel terveztetik, s minden művészeti igényeiket bécsi mesterek elégítik ki, magyar pénzért. A főnemességet semmi nem köti össze magyar művészeinkkel, kivételt egyetlen esemény képez, a Festetics György által Keszthelyen szervezett Helikon ünnepek, ahol a magyar szellemi élet képviselői is megjelennek.

Magyarországon egyedül a katolikus egyház képviselői, a főpapság viseltetik pártfogóan a magyar művészek irányába. Nekik köszönhető a Hild József által tervezett esztergomi- és egri bazilika, valamint a pest-lipótvárosi templom, mely 1808-ban megsérült és lebontásra került. Szintén a főpapság művészeti kultúrájának köszönhető, főképpen Szily János és Somogyi Lipót püspököknek a XVIII. században elkezdett székesegyház befejezése Szombathelyen.

Barabás 1842-ben Egerben megfesti Pyrker László érsek arcképét. 1862-ben, Borosjenő település felkérésére, fest egy Szent István, egy Szent József és egy Mária mennybemenetele festményt, annak ellenére, hogy ő nem minősíthető oltárképfestőnek.

1842-ben megörökíti a Lánchíd alapkőletételét:

img_20230922_113812_1120.jpg

A mai Lánchíd

img_20230922_120906_1167.jpg

Tekintettel arra, hogy az ország közlekedése is elmaradott volt, ezért városaink a művelődés szempontjából is elszigeteltek voltak. Az iskolákban latinul folyt az oktatás, csak 1844-ben mondta ki az országgyűlés, hogy a közoktatás nyelve a magyar, a főiskolákon azonban erre egészen 1848-ig nem volt lehetőség.

Barabás barátságot ápolt a kor költőivel, íróival, együtt dolgozott velük a magyar művelődésért, a magyarságért. Ezt a munkát azonban a szabadságharc katasztrófája egy időre visszavetette, azonban a táblabíró világ művészei az alapokat megteremtették, a nemzeti romantika kora ezen alapokra épülve bontakozhatott ki.

A Barabás Miklós - A rajz mestere kiállítás 2024. január 14-ig várja a látogatókat.

Forrás:

Kossuth Kiadó/Magyar Nemzeti Galéria: XIX. századi magyar művészet

Lyka Károly: A táblabíró világ művészete

Lyka Károly: Nemzeti romantika

A Gödöllői Királyi Kastélyban jártunk


img_20230602_113003_465.jpg

Gödöllő fénykorát Grassalkovich Antal idején élte, aki Mária Terézia királynő kancelláriaminisztere volt, ő építtette a kastélyt és uradalma mintagazdasága alapozta meg a mai agrártudományi egyetem és kutatóközpont létrejöttét.

A Gödöllői Királyi Kastély a magyar barokk építészet (Mayerhoffer András, 1744-1750) egyik legjelentősebb alkotása, mai végső formáját Ybl Miklós tervei alapján kapta. A kastély történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéke hazánknak.

img_20230602_114408_469.jpg

A kastélyt és az uradalmat a magyar állam 1867-ben megvásárolta és koronázási ajándékként, június 8-án, Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. A kastélyhoz közeli vasútállomás királyi várótermét szintén Ybl Miklós tervezte.

img_20230602_122510_482.jpg

1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A II. világháború után szovjet laktanyaként szolgált és szociális otthon is működött benne, mely az épület amortizációjához vezetett.

A kastély-együttes felújítása az 1990-es évek elején kezdődött és 1996 óta fogad látogatókat. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a barokk időszak értékeit, a királyi család gödöllői tartózkodását, széleskörű pedagógiai kínálata van, s rendezvények és zenei előadások helyszíneként is szolgál. Erzsébet királynő titkos társalgó szalonjában és verandáján ma kávézó működik.

img_20230602_131623_629.jpg

Az Erzsébet-parkot az erdészet kezdte 1898-ban telepíteni, védelem alatt áll. Az Erzsébet királyné szobra mögötti dombot 63 megye földjéből emelték jelképként és Szent István szobrának talapzatául. A parkban a barokk Kálvária üreges belseje víztározót rejt.

A kastély parkja.

img_20230602_133423_630.jpg

img_20230602_132630_632.jpg

Egy kis séta a parkban.

img_20230602_132942_867.jpg

img_20230602_132935_631.jpg

A premontrei rend neobarokk gimnáziumába költözött a Szent István Egyetem - korábbi nevén Gödöllői Agrártudományi Egyetem.

szent-istvan-egyetem-godollo.jpg

Ízelítő a múzeumi gyűjteményből.

img_20230602_120545_466.jpg img_20230602_120627_468.jpg

Gróf Rhédey Klára díszruhája (selyem), családi ereklye.

img_20230602_121058_471.jpg

img_20230602_121400_472.jpg

img_20230602_121443_470.jpg

img_20230602_121448_477.jpg

img_20230602_121633_474.jpg

A kápolna.

img_20230602_121718_476.jpg

Északi szárny, királyi lakosztályok (I. Ferenc József szobái).

img_20230602_122234_481.jpg

img_20230602_122249_479.jpg

img_20230602_122535_671.jpg

img_20230602_122638_666.jpg

img_20230602_122651_668.jpg

img_20230602_122718_669.jpg

img_20230602_122801_665.jpg

img_20230602_122955_657.jpg

Díszterem.

img_20230602_123150_658.jpg

A Díszteremtől délre, királyi lakosztályok (Erzsébet királyné szobái).

img_20230602_123403_659.jpg

img_20230602_123426_654.jpg

img_20230602_123436_661.jpg

img_20230602_123451_653.jpg

img_20230602_123540_651.jpg

img_20230602_123714_652.jpg

img_20230602_123726_648.jpg

img_20230602_124116_646.jpg

img_20230602_124516_644.jpg

img_20230602_124539_641.jpg

img_20230602_124951_640.jpg

A budapesti Örökimádás templom számára készült szobor kicsinyített másolata. A szobrot báró Nopcsa Ferenc, gróf Festetics Mária és Ferenczy Ida állíttatta. A fehér márvány szobrot a templom főbejárata melletti oldalkápolnában helyezték el, azonban az ma már nem látható, mivel a háborúban elpusztult. Az Örökimádás templom az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus imádására épült, Aigner Sándor tervei alapján, neogótikus stílusban, 1908-ban adták át. Ha az Üllői úton járnak, térjenek be egy kis elcsendesedésre, imára!

img_20230602_125038_638.jpg

img_20230602_125104_633.jpg

img_20230602_125406_634.jpg

img_20230602_125414_635.jpg

img_20230602_125440_636.jpg

 

Kreatív Hangtér a Magyar Zene Házában

Minden, amit tudni akarsz a hangról

received_2531096117057896_760.jpg

Kedves Olvasóm!

Tarts velem ismét egy csodálatos utazásra a Magyar Zene Házába, ahol a Kreatív Hangtérben 1 órán keresztül megtapasztalhatod a hang képződését, magasságát, rezgését, ritmusát elmés szerkezetek segítésével. Induljunk!

Amint belépünk a kiállítótérbe a "Ritmus hajtány" fogad bennünket. Ez egy dobgép, a négy tárcsán külön-külön beállíthatod saját magad a 3-3 hangszert, amit meg szeretnél szólaltatni, a körben elhelyezett gombokon pedig be tudod állítani a ritmust. Amilyen sebességgel hajtod a hajtányt, olyan tempóban szólalnak meg a hangok, melyeket a fény segítségével is megjelenítenek a falon, így nemcsak hallod, de látod is azt.

img_20230720_104525_622.jpg

Ezután következik a "HanGolyó", ezt a kicsik és nagyok is nagyon élvezik. Ez tulajdonképpen egy zenélő golyópálya, melyet te magad állíthatsz össze fa vályúk és színes hanglapok segítségével, melyeket mágnes segítségével rögzíthetsz a falon. A különböző pályák, különböző dallamokat hoznak létre, ahogyan a golyó a hanglapoknak ütközik.

img_20230720_104635_699.jpg

received_3553994601499231_768.jpg

img_20230720_104642_617.jpg

A harmadik installációt két fizikus találmányából hozták létre, ez a "Chladni - Theremin". Ernst Chladni német tudós a XVIII. század végén fedezte fel, hogyha homokot szórunk egy vaslemezre, majd azt egy vonóval rezgésbe hozzuk, a hang magasságától függően, különböző érdekes ábrákat hozhatunk létre. Leon Theremin orosz tudós pedig 1919-ben találta fel az első gesztus-vezérelt elektronikus hangszert. Mindkét kezedre szükséged lesz!

received_3128524657453310_502.jpg

img_20230720_104419_628.jpg

Amint tovább lépkedünk, az "Orchestrion" látványával nem fogunk tudni betelni. Itt bizony valódi hangszerek fogadnak bennünket a színpadon. Számítógép segítségével apró elektromágnesek mozgatnak minden hangszert, melyet a látogató kézmozdulatai irányítanak, te lehetsz a karmester. Szóljon hát a zene, kedved szerint!

img_20230720_110043_608.jpg

received_807022217643108_761.jpg

img_20230720_105556_613.jpg

img_20230720_105601_616.jpg

img_20230720_105606_615.jpg

img_20230720_105610_609.jpg

img_20230720_105631_605.jpg

img_20230720_105625_610.jpg

A "Zenei labor" a zenei komponálás formáit jeleníti meg.

img_20230720_110251_712.jpg

img_20230720_110322_601.jpg

img_20230720_110555_604.jpg

A kreatív hangstúdióban rögzítheted saját játékodat, énekedet.

img_20230720_111518_717.jpg

img_20230720_112520_721.jpg

img_20230720_111919_598.jpg

 

20230720_113031.jpg

received_657046846480981_504.jpg

356796914_165100283250589_4730011477277115611_n_1.jpg

received_978456729971614_737.jpg

img_20230720_110900_720.jpg

Peregjenek hát a dobok, pengesd a gitárt, finoman üsd le a mini szintetizátor billentyűit és szóljon az ének, ha szép a hangod!

Felejthetetlen élmény lesz a család minden tagjának.

Sisi a Hagyományok Házában

Sisi és a népművészet (A csipke vonzásában)

sisi3.jpg

Kedves Olvasó, biztosan nem ismeretlen számodra Sisi, azaz Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő neve, aki 1837-ben született Müchenben, a család negyedik gyermekeként és a Starnbergi-tó nyugati partján épült Possenhofen kastélyban nőtt fel szülei (Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő), valamint testvérei társaságában.

1854-ben I. Ferenc József császár és király feleségül vette, így ettől kezdődően osztrák császárné és cseh királyné. 1867-től 1898-ig magyar királyné. Négy gyermeke születik, Zsófia, Gizella, Rudolf és Mária Valéria. Erzsébet királyné mindig jó szívvel viseltetett a magyarok irányába, szívesen tanulta a magyar nyelvet és irodalmat, felkarolta kultúránkat, szerette a cigányzenét, ismerkedett országunkkal, támogatta a magyarok törekvéseit, osztozott szabadságszeretetünkben. Fenti kiállításon is visszaköszön ezen őszinte érdeklődése hazánk népművészete, hagyományai, a magyar emberek mindennapi élete, lelkivilága iránt. Sok szép napot töltött Gödöllőn, ahol ugyanúgy szabadon élhetett, mint egykor Bajorországban a Starnbergi-tó mellett, hódolhatott szenvedélyének a lovaglásnak és vadászhatott a kastély parkjában.

Sisi már 1853-ban magyar történelmet tanul Majláth János gróftól, magyar nyelvet pedig Richter Xavéri Ferenc vikáriustól.

A császárnőt a magyar nyelv tanulásában Hunyady Imre gróf, Hunyady Karolina grófnő, Homoky Imre apát, Ferenczy Ida társalkodónő, Festetics Mária grófnő, Sztáray Irma grófnő, Falk Miksa író, politikus, az MTA tagja segíti, udvartartásához tartozik még báró Nopcsa Ferenc, mint főudvarmester.

1866. január 8-án Deák Ferenc indítványára magyar küldöttség utazott Bécsbe, így ismerkedett meg a fiatal császárné Andrássy Gyula gróffal, akivel barátságot kötött és közösen dolgozott a kiegyezés megkötésén. 1866 nyarán Königgratznél az osztrák sereg vereséget szenved a poroszoktól, ezért Ferenc József belátja, hogy a német egység, osztrák vezetéssel már nem jöhet létre, így ő is a magyarokkal való kiegyezés felé hajlik. 1867. március 20-án fogadja el a magyar Országgyűlés a kiegyezést.

Királynőnk negyedik gyermeke, Mária Valéria 1868-ban Budán születik, akivel, csak magyarul beszél és magyar szellemben neveli, kelengyéjét kalotaszegi varrottas képezi.

Királynénk magyarul tudta a Szózatot, magyar imakönyve volt, életének legboldogabb napjának nevezte, amikor egyszerre a királlyal, magyar királynévá koronázták 1967. június 8-án.

Erzsébet királyné utolsó hivatalos látogatására Magyarországon, az 1896-os millenniumi ünnepségek során kerül sor.

sisi.jpg

sisi5.jpg

sisi6.jpg

sisi8.jpg

A kis történelmi kitekintő után, térjünk vissza a kiállításra, amely Erzsébet királyné népművészetünk iránti érdeklődését mutatja be. Láthatjuk magyaros öltözékeit, hímzéseket, csipkedíszítéseket, kalotaszegi bútorokat és varrottasokat, a háziipari szövetkezetek létrejöttének kezdő lépéseit.

Erzsébet királyné fekete zsinórdíszes bársonyruhája, fehér csipkével 1866.

sisi9.jpg

sisi10.jpg

sisi11.jpg

sisi12.jpg

sisi13.jpg

Sisi magyaros díszöltözete, rózsaszín, fekete bársonyderékkal és csipkerésszel, melyet a magyar küldöttség fogadása során viselt 1855-ben.

sisi14.jpg

sisi15.jpg

sisi16.jpg

Sisi a csipkét számos ruháján viselte, melyet Brüsszelből hozattak. A kiállításon egyébként az 1902-óta létező Halasi csipke is látható, mely 2010. év óta hungarikum.

sisi21.jpg

sisi18.jpg

sisi19.jpg

sisi17.jpg

sisi20.jpg

sisi22.jpg

sisi24.jpg

sisi23.jpg

Úrihímzés a népművészetben

Magyar hímzéssel már István király idejében is találkozhattunk, hiszen Gizella királyné hímzőműhelyt tartott fenn, ahol főként az egyház részére készültek textíliák, de a főúri házaknál a lányok és asszonyok is készítettek egyházi adományokat és kelengyéket. Később a hímzőműhelyeket hímzőmesterek vették át, majd varrócéhek alakultak, így a céhlegények tanulás céljából nyugatra és keletre is eljutottak, megtanulták az idegen országok hímzésmintáit, magukkal hozták a mintakönyveket, így alakult ki az úrihímzés a 16. század közepén.

sisi25.jpg

sisi26.jpg

sisi27.jpg

sisi30.jpg

sisi31.jpg

A kiállítás 2023. június 25-ig tekinthető meg a Hagyományok Házában, ahol találkozhatunk még a matyó népművészettel, szövőszékkel, varrógépekkel, a háziipari mozgalom kialakulásával, a mezőtúri fazekassággal.

sisi28.jpg

sisi29.jpg

sisi32.jpg

sisi33.jpg

 

A Magyar Zene Házában jártunk

"Nekünk írták a dalt!" időszaki kiállítás

 img_20230406_150414.jpg

Ha zenekedvelő, zeneművelő ember vagy, biztosan megfordultál már a Magyar Zene Háza elbűvölő épületében, melyet a nagyközönség először, 2022. január 22-én vehetett birtokba.

Az épület tervezője Sou Fujimoto japán építész, aki a hanghullámokból kiindulva formálta meg az épület tetőszerkezetét, figyelembe véve a természeti környezetet, így a mennyezet aranyló levelei állandóan reagálnak a Városliget aktuális fényviszonyaira. Az épületet hatalmas üvegfalak határolják, ezért úgy érezhetjük, hogy a liget természeti környezete is a zene háza része. A háromszintes, 2.000 m2-es épületben állandó és időszaki kiállításokat tekinthetünk meg, pedagógiai előadásokon vehetünk részt, játszva ismerkedhetünk a zenével, a hangszerekkel, a zene történetével. A park szintjén találhatók a koncerttermek, a ház oldalában szabadtéri színpad áll. A felső szinten lépkedve multimédiás könyvtár és klub várja a nagyközönséget zeneszobával, digitális archívummal, s ezen a szinten találhatók a zenepedagógiai termek is. Az alsó szinten helyezték el a kiállításokat és a Hangdómot. A Magyar Zene Háza épülete 2022 márciusában elnyerte a cannes-i építészeti kiállítás (MIPIM Awards) fődíját, a londoni International Property Awards és az amerikai Music Cities Awards legjobbaknak járó elismerését.

img_20230406_140508.jpg

A magyar populáris zene az életünk része. A kiállítás egy zenei időutazás, három évtizedet ölel fel, mintegy 1.000 m2-en ismerkedhetünk az akkori társadalmi, politikai, szociológiai helyzettel és a kiemelkedő előadókkal, zenekarokkal, slágerekkel, nyolc tematikus részre osztva.

img_20230406_140459.jpg

Az első téma az utca, az akkori magyar valóság.

img_20230406_140809.jpg

received_875363773530791.jpeg

A második téma a TTT (tiltott, tűrt, támogatott).

received_908148940260223.jpeg

received_214633584588679.jpeg

 A harmadik a Dalok tere (előadók, dalok).

img_20230406_141505_1.jpg

img_20230406_140956.jpg

img_20230406_141131.jpg

img_20230406_141357.jpg

img_20230406_141900.jpg

img_20230406_141337.jpg

A negyedik a Klubok.

img_20230406_142357.jpg

received_621450783225673.jpeg

received_167181559199870.jpeg

img_20230406_142424.jpg

img_20230406_142512.jpg

img_20230406_142921.jpg

img_20230406_142753.jpg

img_20230406_142809.jpg

 Az ötödik a Kié itt a tér?

img_20230406_144853.jpg

A hatodik a Sugárzó technika és a turnék.

Radics Béla bíbor Gibsonja:

img_20230406_143310.jpg

Balázs Fecó első Hammondja, melyen utoljára 2020. november 7-én, a Csili Művelődési Házban játszott vendégfellépőként, a RockForradalom előadáson:

img_20230406_143547.jpg

A Barkas, mint turnébusz:

img_20230406_143025.jpg

Mini próbaterem:

img_20230406_143218.jpg

A hetedik az Alternatív múzsák találkája (korabeli lakásbelsők).

A nyolcadik a Rajongók mindhalálig.

img_20230406_144450.jpg

A kiállítás befejezésénél egy korabeli trafik, valamint nagylemez, CD és ajándéktárgy kínálata várja a nagyérdemű közönséget.

Remélem írásom alapján kedvet kaptál, hogy családoddal, barátaiddal ellátogass eme zenei kultúrát közvetítő intézménybe.

süti beállítások módosítása