Gödöllő fénykorát Grassalkovich Antal idején élte, aki Mária Terézia királynő kancelláriaminisztere volt, ő építtette a kastélyt és uradalma mintagazdasága alapozta meg a mai agrártudományi egyetem és kutatóközpont létrejöttét.
A Gödöllői Királyi Kastély a magyar barokk építészet (Mayerhoffer András, 1744-1750) egyik legjelentősebb alkotása, mai végső formáját Ybl Miklós tervei alapján kapta. A kastély történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéke hazánknak.
A kastélyt és az uradalmat a magyar állam 1867-ben megvásárolta és koronázási ajándékként, június 8-án, Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. A kastélyhoz közeli vasútállomás királyi várótermét szintén Ybl Miklós tervezte.
1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A II. világháború után szovjet laktanyaként szolgált és szociális otthon is működött benne, mely az épület amortizációjához vezetett.
A kastély-együttes felújítása az 1990-es évek elején kezdődött és 1996 óta fogad látogatókat. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a barokk időszak értékeit, a királyi család gödöllői tartózkodását, széleskörű pedagógiai kínálata van, s rendezvények és zenei előadások helyszíneként is szolgál. Erzsébet királynő titkos társalgó szalonjában és verandáján ma kávézó működik.
Az Erzsébet-parkot az erdészet kezdte 1898-ban telepíteni, védelem alatt áll. Az Erzsébet királyné szobra mögötti dombot 63 megye földjéből emelték jelképként és Szent István szobrának talapzatául. A parkban a barokk Kálvária üreges belseje víztározót rejt.
A kastély parkja.
Egy kis séta a parkban.
A premontrei rend neobarokk gimnáziumába költözött a Szent István Egyetem - korábbi nevén Gödöllői Agrártudományi Egyetem.
Ízelítő a múzeumi gyűjteményből.
Gróf Rhédey Klára díszruhája (selyem), családi ereklye.
A kápolna.
Északi szárny, királyi lakosztályok (I. Ferenc József szobái).
Díszterem.
A Díszteremtől délre, királyi lakosztályok (Erzsébet királyné szobái).
A budapesti Örökimádás templom számára készült szobor kicsinyített másolata. A szobrot báró Nopcsa Ferenc, gróf Festetics Mária és Ferenczy Ida állíttatta. A fehér márvány szobrot a templom főbejárata melletti oldalkápolnában helyezték el, azonban az ma már nem látható, mivel a háborúban elpusztult. Az Örökimádás templom az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus imádására épült, Aigner Sándor tervei alapján, neogótikus stílusban, 1908-ban adták át. Ha az Üllői úton járnak, térjenek be egy kis elcsendesedésre, imára!
