Nyári napjaimat sokszor nagymamám társaságában töltöttem vidéken, Visznek községben. Gondoztuk a kertet, kerítést-, házfalat festettünk, napszámba jártunk, voltak azonban napok, amikor csak úgy szabadon bóklászhattam, álmodozhattam.
Ilyen napokon, június vége felé, amikor megkezdődik Heves megyében is az őszi búza betakarítása, kora hajnalban láthattam, hogy kombájnok sora masírozik végig a Táncsics utcán a határ irányába, s késő este visszafelé a mezőgazdasági termelőszövetkezet telephelyére. Szerettem nézni ezeket a számomra furcsa szerkezeteket, bonyolultnak tűntek és mindent tudtak, ami a gabona aratásához, csépléséhez, betakarításához szükségeltetett.
Amikor a gépek megkezdték a földeken a munkát, sokszor fogtam a kerékpáromat és utánuk eredtem, figyeltem az aratást a szántóföld széléről. Eleinte az orosz gyártmányú, piros színű SZK-3 és SZK-4 kombájnok jelentek meg a földeken, s nemcsak búzát, árpát, de napraforgót és kukoricát is takarítottak be vele, valamint sílózásra is alkalmasak voltak, a magtartály mellett ült a vezető.
Az 1970-es évek elejére már világossá vált, hogy Magyarországon az addig használatos gépekkel és technológiákkal a termésátlagok már nem növelhetők, szükség van világszínvonalú gépekre és termelési ismeretekre. A Burgert Róbert vezette Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát úttörőként kidolgozta a csirkekeltetés, nevelés minden fázisát egészen a tojástermelésig, s a magas szinten gépesített kukoricatermelés komplex rendszerét. A Német Szövetségi Köztársaságból 1970-ben érkezett meg az első Claas Dominator, amellyel kukoricát takarítottak be Bábolnán, sorozatgyártása 1971-ben kezdődött, Mercedes OM hathengeres dízelmotor hajtotta és vezetőfülkét is kapott, melyet a Kecskeméti Mezőgép gyártott, s mely fűthető, szellőztethető, körbeüvegezett, majd légkondicionált vezetőfülke lett.
1971-ben a Szabó István vezette nádudvari Vörös Csillag Mgtsz. is megkapta ugyanazokat a jogosultságokat az állami vezetéstől, mint Bábolna, így 1975-ben már Nádudvaron is Claas Dominatorok dolgoztak, melyeket hazai gyártású, hathengeres Rába-M.A.N. motor hajtott, eleinte kukorica és cukorrépa betakarítását végezték.
Én nagymamámnál is találkoztam Claas gépekkel, a mezőgazdasági termelőszövetkezet búza és árpa aratására használta. A betakarított gabonát IFA teherautók szállították a gabonatárolókhoz, s MTZ traktorok is támogatták az aktuális tevékenységeket. Arra is jól emlékszem, hogy a munka dandárjában jöttek szlovák részről is segíteni emberek és kombájnok Magyarországra, és mi is mentünk július közepe után Szlovákiába viszonozni a munkát. Ebben az időben találkoztam még a Német Demokratikus Köztársaság által gyártott Fortschritt kombájnnal is, mely IFA dízelmotorral működött, s kormányautomatikával és szemveszteségjelző berendezéssel is felszerelhető volt.
Szabó Istvánék 1972 őszén megalakították a nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködést (KITE) nyolc környékbeli termelőszövetkezettel, így folytatni tudták a tárgyalásokat az amerikai John Deere céggel mezőgazdasági csúcstechnológiás gépbeszerzés tárgyában. 1973-ban 16 komplett gépsor, 1974-ben 42 gépsor érkezett hazánkba, mely traktorokból, ekéből, tárcsából, vetésellenőrző monitorral felszerelt 12 soros vetőgépből, kultivátorból, permetezőgépből és kombájnból állt. A KITE termelőszövetkezeteinek száma ekkor már megközelítette a kétszázat. A gép- és technológiai fejlesztéseknek, valamint a megfelelő vetőmag alkalmazásának, a vetési sűrűség optimalizálásának, a gyakori öntözésnek, a vegyszeres gyomirtásnak, valamint a szakemberképzésnek köszönhetően 40-50 %-kal növekedett a hektáronkénti átlag.
1975-1985. között a világ kukoricatermesztésének az élvonalába kerültünk, az USA után Magyarországon volt a legnagyobb a genetikai előrehaladás.
1988-ban a KITE 419 gazdaság 900 ezer hektárnyi földjén folytatott iparszerű termelést, húszféle növényt termesztett, több mint ezer traktor, kombájn és egyéb gép segítségével.
1979-ben Győrben a Magyar Vagon- és Gépgyárban megindul a Rába-Steiger traktorok gyártása Rába-M.A.N. 6 hengeres dízelmotorral, amerikai licence alapján.
Izrael már a 60-as években hatékony vízgazdálkodási stratégiát alakított ki, s napjainkban az összegyűjtött szennyvíz 90 %-át megtisztítják, s hasznosítják a mezőgazdasági területeken. Hazánk az izraeli technológiát felhasználva, csepegtetős rendszerű öntözőberendezéseket vásárolt és alkalmazott, majd később maga is gyártott.
A termelőszövetkezetek beruházásai az MNB által nyújtott devizahitel keretében valósultak meg, s a többlettermékek exportjából kerültek visszafizetésre.
Az 1980-as években a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban 50.000 mérnök, üzemmérnök és technikus dolgozott, s szakmunkások ezreit bocsátották ki a középfokú intézmények.