1896-ban, a millenniumi ünnepségek kapcsán törvény született, amely célul tűzte ki a Szépművészeti Múzeum megalapítását. 1906-ban nyílt meg a múzeum a mai Hősök terén, itt helyezték el az Országos Képtár, a Nemzeti Képcsarnok anyagait és 1912-ben a Pálffy-gyűjteményt. A múzeum, 1957-ig gyűjtötte a magyar vonatkozású műveket, melyeket a Magyar Nemzeti Galéria vett át. A Szépművészeti Múzeum feladata ezután az egyetemes művészet emlékeinek bemutatása lett. A mai látogatót az alábbi gyűjtemények várják: Egyiptomi, Antik, Régi szobor, Régi képtár, Régi magyar, Grafikai. A múzeum könyvtára gyűjti a művészet hazai és nemzetközi szakirodalmát.
Az impresszionista mozgalom kiemelkedő művészének, Pierre-Auguste Renoir-nak, 70 alkotását láthatjuk a tárlaton, a párizsi Musée d’Orsay és a Musée de l’Orangerie együttműködésének köszönhetően.
Önarckép
A XIX. század a festészeti forradalmak időszaka. Delacroix ecsetkezelése és lángoló színei, Corot, Millet és a barbizoni iskola tájképfestői, Courbet valóságfestése rést üt a megcsontosodott hagyománytiszteleten. 1860 körül – botrányok közepette – Courbet és Manet munkásságával egy új szakasz nyílik a festészet történetében. Édouard Manet kitűnő társalgó, zenerajongó, irodalmárok barátja, művelt fiatalember, aki az új festészet vezéregyénisége lesz.
Az impresszionizmus a képzőművészetben a modern festészet egyik legnagyobb hatású irányzata. A XIX. század második felében és a XX. század elején virágzott.
Feladatának tekintette a pillanatnyi vizuális élmény visszaadását. A megformálás eleme a valőr, a színek megvilágításbeli fokozatainak visszaadása. Érzékelteti a szabad levegő vibrálását, így feloldja a természeti formák, alakok körvonalait. A kompozíció veszít jelentőségéből. (Édouard Manet, Claude Monet, Pierre-Auguste Renoir, Camille Pissarro, Alfred Sisly)
William Sisly (Alfred Sisly apja), 1864
Pierre-Auguste Renoir (1841 - 1919) egy népes, szerény körülmények között élő családban született negyedik gyermekként, Limoges-ban. A család 1845-ben Párizsba költözik a jobb megélhetés reményében. A fiúcska már 13 éves korában munkát vállal, egy porcelánműteremben dolgozik, porcelántárgyak fehér alapjára, elszórtan apró virágcsokrokat fest. A manufaktúrában végzett munkát a gépesítés következtében, 17 éves korában elveszíti, ezt követően legyezőket, kirakatponyvákat fest.
Megtakarított pénzéből 1862-1864 között az École des Beaux-Art növendéke lesz, ahol Charles Gleyre akadémikus óráira jár, itt ismerkedik meg többek között Claude Monet-val, akivel barátságot köt és akivel együtt járnak Barbizon közelébe, a fontenaibleau-i erdőbe festeni, valamint gyakran látogatják a Louvre-t a festményeket tanulmányozni és másolni. Mélyen hat rá Daubigny és Díaz de la Pena, 1866-tól Coubert hatása uralkodik el alkotásain. 1867-től Manet vezérletével, Monet és a fiatal művészek, közöttük Renoir is, a Café Guerbois-ban találkoznak péntekenként, ahol vitáznak, eszmét cserélnek. Az impresszionista technika Renoir és Monet kísérletezéseinek eredménye, mely a tiszta tónusokból egymás mellé húzott ecsetvonásokon alapul, s ezen új irányzat motorja Claude Monet. Renoir első sikerét „Lise napernyővel” című festményével aratja. 1870-től Bordeaux-ban katona. 1872-től arcképeket és meghitt jeleneteket fest, 1873-tól már tájképeket is. 1876-ban több olyan képet is alkot, amelyek impresszionista korszakának legjobb alkotásai, 1879-ig az impresszionisták valamennyi kiállításán részt vesz. 1880-tól eltávolodik az impresszionizmus technikájától, hatással van rá Itáliai utazása, majd 1883-ban a színeket a rajznak rendeli alá. 1881-ben Algériába, 1882-ben Itáliába utazik, 1882 és 1889 között háromszor hosszabb ideig Provence-ban tartózkodik Pissarronál. 1891-ben és 1892-ben Spanyolországba látogat, ahol Velázquez női arcképeit tanulmányozza. 1893 körül kezdődik „gyöngyházfényű” festészete, különösen az aktokon és a meghitt családi jeleneteken.
Gabrielle, a festő feleségének rokona, aki nevelőnő a családban, és Jean Renoir, 1895-1896
Kislányok a zongoránál, 1892 körül
Jean Renoir varrás közben, 1898
Claude Renoir bohóc jelmezben, 1909
Két leány portréja
Leány mellképe, 1895 körül
Alphonsine Fournaise, 1879
Madame Charpentier
Kalaptűzés, 1898 körül
Gyermeket szoptató nő, 1893-1894
Hölgy napernyővel a kertben, 1875
1899-től reumatikus bántalmak kínozzák, ezért Dél-Franciaországba, Cagnes-sur-Mer-be jár, majd itt is telepszik le. Utolsó éveiben csendéleteket és pirosas színű női aktokat fest.
Fürdőző kiengedett szőke hajjal, 1903 körül
Gabrielle, 1907
Gabrielle rózsával, 1911
Renoir közel négyezer festményt hagyott hátra, derűs egyéniség jellemezte.
A Renoir - A festő és modelljei kiállítás 2024. január 7-ig várja a nagyközönséget.
Forrás:
Kossuth Kiadó/Magyar Nemzeti Galéria: XIX. századi magyar művészet
Corvina: A Művészet története: A rokokótól 1900-ig