Tisztelt Vass Norbert Úr!
Tegnap megvásároltam az Ön által szerkesztett és több szerző tollából származó írásokat tartalmazó, "Mindenki!" című könyvet, melyet egy ültő helyemben ki is olvastam.
Bevallom csalódást okozott a kiadvány, mert az elgondolás nagyon jó, de a végtermék több sebből vérzik. Nem is értem, hogyan történhetett ez meg egy Nemzeti Kulturális Alap által támogatott projekttel, hiszen a szerkesztés után, nyomdába kerülés előtt valakinek/valakiknek lektorálnia/lektorálniuk kellett volna az anyagot.
Építő jellegű kritikát szeretnék gyakorolni az alábbiak szerint:
A könyv szerkesztése előtt beszélgetnie kellett volna a szüleivel és a nagyszüleivel, tekintettel arra, hogy Ön még csak gondolat volt az érintett időben. Én 20 évvel idősebb vagyok Önnél, ezért én tanuló és dolgozó ember voltam az átölelt időszakban, tehát én megéltem ezt a történelmi kort. Volt kockás ingem, Alföldi papucsom, szimatszatyrom és farmernadrágom. A barátaimmal együtt jártam koncertekre az ország művelődési házaiba és a Budai Ifjúsági Parkba. Éltem a szocialista tömb legboldogabb barakkjában, ahogyan a többi szocialista ország állampolgára nevezte a mi Kádár-korszakunkat. Egyformán szegények voltunk, de mindenkinek volt munkája, rendes ruhája és minden család asztalára került megfelelő mennyiségű és minőségű étel, tekintettel arra, hogy dübörgött a háztáji gazdálkodás, Nádudvar és Bábolna, az ország "kemény" valutájának nagy részét mezőgazdasági gép- és technológia fejlesztésére fordítottuk köszönhetően Váncsa Jenő és Kádár János munkájának. Amerikából gépeket és technológiát vásároltunk, Izraelből öntözőrendszert és technológiát. A Trapper farmert, ahogyan Ön is írja, a fiatalok igénye miatt kezdték el gyártani, mert ennél fontosabb dolgokra költöttük az ország "kemény" valutáját. Mindezt azért írtam le, mert illetlen és tiszteletlen a 211. oldalon az ország akkori első vezetőjére vonatkozó mondata, ilyet sem nem mondunk, sem nem írunk.
A könyv egyáltalán nem említi Aczél Györgyöt, aki 1968 után volt a korszak vezető kultúrpolitikusa, pedig ő az az ember, aki a 3T (tiltott, tűrt, támogatott) irányelvet vezette be, ami a könyvben is említésre kerül és több zenekar életében gondot okozott.
A dalszövegíróknak külön fejezetet kellett volna szentelni, egyedül Adamis Anna neve kerül említésre. Gondoljon csak bele, a zeneszerző zenét szerez, a zenéje önmagában is megállna, de csak akkor tud az énekes énekelni, ha van szöveg, mi a közönség csak akkor tudunk az énekessel, a zenekar tagjaival együtt énekelni, ha a dalszövegíró szöveget írt az adott zenéhez. A dalnak akkor lesz mondanivalója, ha a kettőt összegyúrják. A könyv meg sem említi a Táncdal- és Sanzonbizottságot, akik elbírálták az adott zene szövegét. A dalszövegíró is a zenekar tagja, fontos ember, az ő munkájának is köszönhető, ha egy dal sikeres lesz, s, hogy melyik dal lesz sikeres, az csak a közönségtől függ. Ha valaki elmegy a koncertre, egy közös játék része lesz, amely a zenekar és a közönség között folyik. A rajongók írásaiból kitűnik, hogy az adott közösségben gondtalannak, szabadnak, boldognak érzik magukat, de a visszacsatolásról is írni kellett volna, hiszen a színpadon, a zenekari tagoknak sem mindegy, hogy a közönség hogyan viselkedik, hiszen az rájuk is hatással van.
Hiányolom, hogy meg sem említi Horváth Attila nevét, aki együtt dolgozott a 100 Folk Celsius, a Bojtorján, a Korál, a Piramis, a Marathon, a Mobilmánia, az Omen, a Senator, a Tunyogi Rock Band zenekarokkal, Balázs Fecóval, Charlie-val, Cserháti Zsuzsával, Deák Bill Gyulával, Friderikával, Delhusa Gjonnal, Eszményi Viktóriával, Heilig Gáborral, Jenei Szilveszterrel, Horváth Ákossal, Keresztes Ildikóval, Kern Andrással, Koncz Zsuzsával, Kovács Katival, Lerch Istvánnal, Mándoki Lászlóval, Tóth Verával, Varga Miklóssal és Zámbó Jimmy-vel.
Itt van még Bódi László, Demjén Ferenc, Gerendás Péter, Laár András, S. Nagy István, Szigeti Ferenc, Sztevanovity Dusán. Bródy János, Schuster Lóránt, Pataky Attila, Szűcs Antal Gábor legalább megszólal/megjelenik a könyv lapjain.
Meg kellett volna még szólaltatni Földes Lászlót, akinek előadásai irodalmi- és zenei értéket is képviselnek. Hol van Gömöri Zsolt, Horváth Charlie, Presser Gábor nyilatkozata?
A Budai Ifjúsági Parkban fellépők közül hiányzik a Korál együttes, ahogyan a táncdalfesztivál fejezetből is?!
A 107. oldalon a Balázs Fecóról szóló részt Szarvas Károly átírta, a blogban jobb a szöveg és az elhunyt munkásságát is részletezni kellett volna. Sajnálom, hogy nem láttam az NKA és az Ön blogjában szereplő felhívást, mert a munkámmal voltam elfoglalva, de van 3 zenei írásom, ami segíthette volna az anyag összeállítását, itt a blogomban megtalálja.
Nagy hiba, hogy Sitke egyáltalán nem szerepel, mint koncerthelyszín, hiszen 1986-óta, idén a 35. alkalommal kerül megrendezésre mindenfajta állami segítség nélkül a Sitkei Rockfesztivál. Nem véletlenül búcsúztatta az Óbudai temetőben zajló szertartással azonos időben Dr. Székely János megyéspüspök Balázs Ferencet Sitkén, el kellene ezen gondolkodni.
Surányi Katalin
