„Minden ember egyenlőnek születik, és el nem idegeníthető joga az élet, a szabadság és a boldogság keresése.”
„Boldog ember voltam, mert megtaláltam az élet értelmét, biztosítottam a magam szabadságát, és igyekeztem biztosítani a másokét. Ezért hiszek abban, hogy a boldogság nem csupán a kiválasztottaké.”
Franklin tudta, hogy az idő, a történelem pártolja az ő igazságát, és akit az idő pártfogol, az sosem csalatkozhat, „Mindig célba ér, aki várakozni tud!”, idézte a francia közmondást.
Az emberiség sorsát döntően befolyásoló nagy földrajzi felfedezéseket nem a tudásvágy indította el, hanem elsősorban az anyagi érdek, Európa már a keresztes hadjáratok idején felismeri a keleti országokkal való kereskedés jelentőségét (finom textíliák, fűszerek). A XIV. századi hajósok még csak a Földközi tenger habjait szelték, ám a törökök előrenyomulása miatt nehéz lett a hajózás.
A portugál kormány a század második felében ingyen fával támogatta polgárait a hajók építésében és vámkedvezményekkel a hazai hajókon történő áruszállítást. Az állam megkövetelte, hogy a kapitányok hajónaplót vezessenek (útvonal és változásai, szélirány, szélerősség, áramlások, csillagászati jelenségek, térképek), Henrik herceg Sagresben tengerésziskolát alapít, így a portugál hajósok 1416-1432 között elérnek Madeirára és az Azori-szigetekre, ez az első lépés az Újvilág meghódítására. A portugál tengerészek új, képzettebb nemzedékének tagja Bartolomeu Dias 1488-ban megtalálja az Indiai-óceánba vezető utat, megkerülvén az Afrika déli csücskénél fekvő Gyötrelmek/Jóreménység fokát.
A spanyolok 1481 óta folyamatosan harcolnak a földjükön még a VIII. században megtelepedett mórok ellen (Granadai Emírség), 1492. január 2-án elesik Granada, véget ér a közel 800 éves mór uralom Spanyolországban. 1492. augusztus 3-án, reggel 8 órakor a spanyol korona megbízásából, egy genovai tengerészkapitány, ama bizonyos Kolumbusz Kristóf nyugati irányban szándékozik átszelni az óceánt, három hajó indul a Santa María, a Pinta és a Niná, úgy gondolják Kínát és Japánt érinthetik. Kolumbusz tudja már, hogy a Föld gömb alakú, ezért körülhajózható. Az ókori Ptolemaiosz a szárazföldet a gömb 180 fokával egyenlő nagyságúnak becsülte, így a tenger vizével borított rész is 180 foknyi. Arisztotelész és Seneca úgy vélte, hogy Cádízhoz nyugatra egészen közel esik Ázsia, ez azonban tévedés volt, Európa és Ázsia között a tengeren a távolság 229 fok. Kolumbusz a passzátszél segítségével hajózik dél-nyugatnak a Kanári-szigetekig, majd nyugatnak, s az Atlanti-óceán átszelése után azt hiszi, hogy ázsiai vizekre érkezett, felfedezi San Salvadort, a Bahama-szigetcsoportot, Kubát és Haitit. A nagy Felfedező indulásakor nem tudta hová megy, érkezésekor nem tudta hol van, amikor hazaérkezett 1493 márciusában, még mindig nem sejtette hol volt, felfedezésével új történelmi korszak kezdődött az emberiség történetében.
1519. április 22-én Don Hernando Cortés kiköt Veracruznál, november 8-án pedig bevonul az azték birodalom nagyvárosába Tenocstitlánba, ahol csodákat lát és tapasztal, de ez már egy másik történet.
Az észak-amerikai földrész három, európai eredetű birodalma kutatások, kalandok, pusztítások során alakul ki. A spanyoloké Mexikóban, a szigeteken és a Csendes-óceán partvidékén, a franciáké Kanadában és a Mississippi mentén, az angoloké a földrész keleti partvidékén, amelyet az Atlanti-óceán hullámai és az Alleghany-hegylánc szegélyeznek, s 250 év alatt ezen a keleti partvidéken megszületik egy új világ. Lakosai hivatalosan az angol király fennhatósága alá tartoznak, s 13 gyarmaton élnek, pedig ők maguk és őseik épp azért hagyták el régi hazájukat, hogy gazdasági függetlenséget, vallásszabadságot nyerjenek. Harcolniuk kellett a vadonnal, az indián őslakossággal és a környező francia gyarmatbirodalom katonáival, mégis nemzedékek alatt megerősödtek, ezért bizakodó önérzettel és növekvő szabadságvággyal függetlenséget akartak. 1770 táján már hárommillió lakosából kétmillió Európából áttelepült volt. A földeken félmillió Afrikából származó rabszolga dolgozott, melyet a hajóskapitányok és ültetvényesek nyilvántartásából tudunk. A fehér lakosság farmerekből, kézművesekből, kereskedőkből állt, akik közül egyedül a munka szerzett becsületet.
„Nem vagyok jós, de sokat foglalkoztam matematikával. A valószínűség mindig kiszámítható. Az észak-amerikai angolok húszévenként megkettőzik népességük számát, és ebből világosan következik, hogy gazdaságunk fejlődése száz év alatt túlszárnyalja majd az angol anyaországét.”
Az indiánok számát nem lehetett tudni, az irokézek hat törzse élt politikai szövetségben, barátságban az északi telepesekkel, a többi törzs harccal igyekezett megakadályozni, hogy a fehérek terjeszkedése az Alleghany-hegylánc magaslatain átcsapjon.
Hétéves háború (1756-1763), Franciaország észak-amerikai gyarmatait Anglia és Spanyolország szerzi meg. A franciák az európai háborúban sem voltak sikeresek, az észak-amerikai angol győzelem (Signal Hill-i csata) eredményeképpen a béketárgyaláson Franciaország lemond Kanadáról és a Mississippi torkolatvidékéről (Párizs 1763.). Az észak-amerikai gyarmatokon francia és indián háború is folyt 1754-1763 között. A győzelem után Anglia hozzáfog, hogy érvényt szerezzen korábban hozott törvényeinek, s ezzel áthárítsa államadósságának egy részét az amerikai gyarmatokra.
Amerikai függetlenségi háború (1775.04.19. – 1783. 09. 03.): 13 észak-amerikai gyarmat (New Hampshire, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, New York és Vermont, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, Virginia és Kentucky, Észak-Karolina és Tennessee, Dél-Karolina, Georgia) háborúja Nagy-Britannia ellen. Kezdetben a gyarmatok az adók (bélyegtörvény, teatörvény) visszavonását követelték Angliától, bojkottálták az Angliából érkező árucikkeket. Politikai csoportok: partióták a függetlenség mellett harcolnak, a lojalisták hűségesek Nagy-Britanniához.
Az adók elleni tiltakozás 1775-ben fegyveres szakaszba lép (lexingtoni összecsapás). 1776-ban az angolok német zsoldosokat küldenek Amerikába. A kongresszus öt tagja (Thomas Jefferson, Roger Sherman, Benjamin Franklin, Robert Livingston, John Adams) elhatározza, hogy meg kell szövegezni a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely alapján a gyarmatok elszakadnak Angliától. A feladatra Thomas Jeffersont találják a legalkalmasabbnak, a szöveget a 13 állam képviselője július 1-jén jóváhagyja, s 1776. július 4-én kihirdetik ki, létrejön az Amerikai Egyesült Államok.
Benjamin Franklint a kormány megbízza, hogy titkos tárgyalásokat folytasson Franciaországgal, az útra két unokáját, Willt és Bent is magával viszi. A francia király intézkedik az amerikai felkelők titkos megsegítésére, létrejön a Rodrigue Hortalez és Társa cég Beaumarchais irányítása alatt. A vitorlás hajók francia zászló alatt szállítják Haiti és Martinique szigetére a fegyvereket, ahonnan amerikai hajók juttatták el azt George Washington seregeihez. George Washington az Amerikai Egyesült Államok első elnöke, a függetlenségi háború főparancsnoka és győztes hadvezére. 1778-ban, a saratogai amerikai győzelem után, Franciaország hivatalos szövetséget köt az Egyesült Államokkal, majd Spanyolország és Hollandia is háborúba lép Nagy-Britannia ellen. A háború helyszíne Észak-Amerika keleti része, az Egyesült Államok és Kanada, az Atlanti-óceán, a Karib-tenger és a Földközi-tenger. A harc 1783-ban a párizsi békekötéssel zárul, ahol Nagy-Britannia elismeri az Amerikai Egyesült Államok szuverenitását. Anglia, spanyol, francia és holland ellenfeleivel szemben a versailles-i békeszerződésekben egyezik meg. Nyugat és Kelet Florida, Minorca Spanyolországhoz, Szenegál Franciaországhoz kerül.
Benjamin Franklin nyomdász, író, tudós, diplomata. 1706-ban Bostonban születik a Tej utcában, tízedik gyerekként, ezért édesapja tizednek hívja. 10 éves korától apja gyertyaöntő üzemében dolgozik, keresetének nagy részét könyvekre költi. Nagyon szeret olvasni, ezért édesapja 12 éves korában bátyjához, Jameshez küldi nyomdászinasnak, a tanonc pillanatok alatt túlnő oktatóján. 14 évesen a New-England Courant-ban jelennek meg első cikkei Silence Dogood álnéven, 16 évesen már teljesen egyedül szerkeszti, nyomtatja a lapot. Testvérével nem egyezik, ezért megszökik tőle és először New Yorkba, majd Philadelphiába (a kvékerek nevezték el a várost testvéri szeretetnek) utazik, egy dollárral és Bradford nyomdász ajánlólevelével a zsebében száll partra. A Pennsylvania kormányzó 1724-ben Londonba küldi a 19 éves Bent, hogy vásároljon új betűtípusokat és tanuljon a könyvnyomtatás európai központjában, három évig itt is marad, majd hazatér, újságot alapít. Újságot ír, szerkeszt, nyomtat, 1729-ben jelenik meg a Pennsylvania Gazette első száma, 1732-ben német nyelvű lapot indít Philadelphische Zeintung néven. 1731-ben Ő alapítja az első közkönyvtárat Amerikában. 1754-ben elkészíti Amerikában az első újságrajzot. Megalkotja az első réz nyomó sajtót, amivel papírpénzt lehet gyártani, ő szerkeszti a bankókra a díszítéseket, betűtípusokat.
Naplójában 12 alapelvet rögzít: mértékletesség, hallgatás, rend, határozottság, igénytelenség, szorgalom, őszinteség, igazságosság, önmérséklet, tisztaság, nyugalom, uralom az ösztönök felett, majd 13. alapelvként az alázatot.
Amerikában megszervezi a postaszolgálatot.
1746-ban kezdi el elektromos kísérleteit, 1752-ben hajtja végre híres kísérletét, amikor is sárkányt ereget, melyre egy hosszú, hegyes fém rudat illeszt, így kimutatja, hogy a villám és az elektromosság azonos, ezzel feltalálja és meghonosítja a villámhárítót. Ő javasolja, hogy Philadelphiában minden ház falára lámpást szereljenek, kórházat, főiskolát alapítsanak. Kísérletezik a színek hővezetésével. Elkészíti 32 db üveg félgömbből az armonica hangszert, melyet később üvegharmonikának hívnak. Az irokéz indiánokkal békét köt és megtanulja tőlük, hogy szövetségben kell élni. Azt vallja, hogy a diplomáciában semmit sem adnak ingyen, s az a jó diplomata, aki nem fizeti túl, amit kap. Amerika követe Angliában és Franciaországban.
Olvasmányaiból tudja, hogy 1519-ben Antonio Alaminos spanyol kapitány a mexikói Veracruzból két hónap alatt ért haza Spanyolországba, ez akkoriban bámulatosan rövid időnek számított, Alaminos kapitány tengeráramlatról számol be. Franklin úgy véli, hogy az óceánnak csak a levegőég lehet egyenrangú társa. Az áramlás úgy történhet, hogy a passzátszél ereje a Mexikói-öbölbe sodorja az óceán vizét, a víz az öbölben felduzzad, felmelegszik, aztán lefolyást keres, így a passzátszél erejével a felmelegedett víztömeg ismét az óceánba kerül. Feltevése bizonyítására tengeri útjai során az Atlanti-óceánon méri a víz hőmérsékletét, megfigyeli, hogy a meleg áramlat, melyet Ő nevezett el Golf-áramlásnak (Golf = öböl), a Mexikói-öbölben indul, elhalad Florida peremén, s Amerika és Új-Funland keleti partjai mellett áthalad az óceánon.
„Az ember két legnagyobb kincse a gondolkodás és a tapasztalat.”
