Édesanyám, Katalin, negyedik gyermekként született Budafokon, az utódok száma a családban azonban később tíz főre gyarapodott.

A család szűkös anyagi helyzete és a II. Világháború borzalmai következtében a Magyar Vöröskereszt három gyermeket, Józsefet, Máriát és Katalint 1941-ben a Felvidéken helyezett el családoknál.

Kassán József kitanulta a bőrdíszműves szakmát, ügyes kezű mester vált belőle, Mária a paplangyárban lett megbecsült varrónő. Katalin hatéves volt ekkor, s az Eperjesi régió Stará Ľubovňa (Ólubló) körzetéhez tartozó Forbasy (Poprádfalu) községbe került, ahol Eduard Dubiel a község kántora és felesége Zsófia vette őt a szárnyai alá.

A kántor és felesége szigorú, de nagyon jó emberek voltak, így a kislány hamar a szívébe fogadta őket. A házaspárnak szép háza volt a falu templommal és temetővel szemközti utcájában, hiszen Eduard szorgalmasan művelte saját földjeiket, s állatokat is tartottak. Az istentiszteleteken gyönyörűen énekelt és orgonált, s otthonában is szívesen muzsikált pianínóján, így a település lelkésze és barátaik nem egyszer házuk vendégszeretetét élvezték. Anyámnak lett meleg ruhája, étele, megtanulta a szlovák nyelvet, a határ közelsége miatt egy kicsit a lengyelt is, s elvégezte az általános iskolát. A mamától tanult meg sütni, főzni, az állatokról gondoskodni, sok pajtása lett az iskolában, s itt szerette meg a természetet, hiszen a falu csodálatos helyen feküdt. A Poprád folyó pár lépésre volt csak a házuktól, így nyári napokon sokszor megfürdött benne a helybéli gyermekek társaságában, de együtt őrizték játék közben a domboldalon legelésző teheneket is. Ahol elcsendesedett a folyó, ott hatalmas fenyvesek törtek az ég felé, a nevelőapa is szeretett kirándulni, szerette a természet közelségét, így gyermekek társaságában nem egyszer a fenyőerdő által körülölelt víz mellett tűzgyújtásra és szalonnasütésre is sor került. 

Nagyon sok munka volt mindig a földeken, a házban és a ház körül, s a téli napok is sok nehézséget hoztak, a községben azonban nagy teherbírású, lelkes, barátságos emberek éltek, segítették egymás életét. A templomot és a temetőt is együtt tartották rendben, a házaspár a templomban, a bejárattól jobbra, egy nagyon szép Mária szobrot állíttatott, az alak fehér ruhát és világoskék leplet visel, ahogyan általában Máriát ábrázolni szokták a szobrászok. A faluban nagyon sok tehetséges fafaragó is élt, így a téli napokon csodálatos faragványok készültek, melyeket ma is megtekinthetünk, ha arra járunk.

Édesanyám 15 éves korában került vissza Budafokra, szülőcsaládjához, s kezdett dolgozni, majd 22 évesen férjhez ment édesapámhoz, Mária Kassán családot alapított, unokatestvéreim most is ott élnek, József és családja Svájcban telepedett le.

A három gyermek életében a Kassán és a Tátra alján eltöltött évek nem tűntek el nyomtalanul. Katalin családjával minden évben meglátogatta nevelőszüleit, akik akkor már újabb két kislányt nevelgettek. Eduard Dubiel mindig elvitte Katalin gyermekeit, fogadott unokáit a templomba és orgonált, énekelt nekik, engedte, hogy ők húzzák meg a templom harangját, s traktorát is vezethették játékból. A család és barátaik sokszor vendégeskedtek Forbasyban, Zsófia néni mindig juhtúrós derejével és knédlivel várta őket.

Soha nem fogom elfeledni Babička törékeny, dolgos alakját, fáradhatatlan volt, egy percre sem állt meg, pedig megfáradt már az életében elvégzett rengeteg munkában, s tudom, hogy soha nem fogom már mosolygós arcát látni, ölelő karjait a vállamon érezni, finom ételeit a számba venni.

Dedko pedig soha nem fogja már pianínójának billentyűit érinteni, pedig, hogy szerettem játékát és öblös hangját, amint betöltötte a szobát és jó kedvet varázsolt. Ha játszott megtelt a ház barátokkal, hangoskodtunk, sokat nevettünk, mosolyogtunk, együtt énekeltünk, egy igazi nagy család voltunk. Ő tanította meg nekem és bátyámnak ezt a kis szlovák népdalt:

Išiel Macek do Malacek šošovičku mlácic, zabudol si cepy doma, musel sa on vrácic. Ej, Macejko, Macejko, ko-ko-ko-ko, zahraj mi na cenko, ko-ko-ko-ko, na tú cenkú strunu, nu-nu-nu-nu, ej, dzunu, dzunu, dzunu, nu-nu-nu-nu! Zahral Macek dzunu, dzunu, potom prestal hráci, husle sa mu rozsypaly, cepom po nich mlácil. Ej, Macejko, ...

Poprádfalu jelenlegi polgármestere, kedves barátunk Július, építészmérnök végzettségű, nem egyszer velünk volt családja társaságában Forbasyban és Milaván, Ólublón ő mutatta meg nekünk a skanzent, este tábortűz mellett készítettük el vacsoránkat és élveztük egymás társaságát, majd szállást biztosított a vendégházban. Július egy nagytudású, szerény ember, nagyon jó férj és édesapa. Gyermekkori barátnőim Božena és Renata Csehországban élnek családjukkal. Božena tanári diplomával rendelkezik, a mai napig tartom vele a kapcsolatot, minden évben találkoztunk vele, édesanyjával és testvéreivel, amikor arra jártunk, de barátaink Budapesten is jártak, ilyenkor mi ismertettük meg velük a főváros nevezetességeit.

Mária családjában a családfő és fia a tűzoltó zenekar tagja volt, így sok mulatságos történet forgott szájon, mivel nemcsak a hivatalos rendezvényekre, de szerenádozni is együtt jártak a fiúk, hogy meghódítsák a lányok szívét a fiatal tűzoltók számára.

A határon átívelő rokoni kapcsolatok és barátságok a gyermekekkel megismertették a Felvidék, így a Magas-Tátra, a Szlovák Paradicsom, a Szádelői Völgy, a Dobsinai Jégbarlang természeti szépségeit, Kassa és Lőcse történelmi városát, a Betlér és Krasznahorka féle Andrássyak világát.

Határtalan dal YouTube - YouTube

A Felvidéken eltöltött napok életem kitörölhetetlen emlékei. Édesapám is nagyon szeretett kirándulni, síelni, barlangászni, én is örököltem tőle a természet szeretetét, sokat jártuk a hazai hegyeket, a Magas-Tátrát, a Szlovák Paradicsomot, a Felvidék nevezetességeit a Glázer, a Deržák, a Výrostek, a Ŝtefko, a Váncsa és a Várkonyi család társaságában, de az Újpesti Természetbarátok Turista Egyesület tagjaihoz is csatlakoztam a Lengyel-nyereg meghódításakor, s Krisztián fiammal és barátaimmal is többször jártuk a kitaposott ösvényeket.

Kedves Olvasó, ha kedvet kaptál, tarts velem egy kis történelmi utazásra, elő a hátizsákot, húzd a bakancsot és kalandra fel! Egy kis ízelítő a Felvidékről:

100 km hosszú túraútvonal az Ásványvízforrások mentén az Észak-Szepesség-Pieninek régióban:

Bajorvágás (Bajerovce), Vöröskolostor (Červený Kláštor), Poprádfalu (Forbasy), Gnézda (Hniezdne), Határhely (Hraničné), Lackvágása (Lacková), Hosszúvágás (Legnava), Hársád (Litmanová), Újlubló (Nová Ľubovňa), Szulín (Sulín) és Felsőzúgó (Vyšné Ružbachy).

Magas-Tátra (Vysoké Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata

A Tátra hegység szlovákiai része 550 km2, lengyelországi része 236 km2.

A Magas-Tátra túlnyomó része a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) felügyelete alá tartozik, ahol csaknem 600 km turistautat vehetünk igénybe. Példaértékű az utak karbantartása, kitáblázása, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) és a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkája. A Hegyi Mentőszolgálat vészhívószáma: 18 300, a helikopteres mentőszolgálaté: 18 155. Természetesen a turistaösvényeket mindenki csak saját erejének tudatában, megfelelő magashegyi túrafelszerelésben, túraeszközökkel, felelősen, az időjárási körülményeknek megfelelően használja. A Tátrában leggyakrabban tavasszal és nyáron alakulnak ki zivatarok, általában a déli órákban, de a hegyek között bármelyik pillanatban megváltozhat az időjárás, erre fel kell készülni és megfelelően kell tudni reagálni, ezért a „józan paraszti eszét” mindenki vigye magával!

Legmagasabb csúcsai: Kriváň (2.494 m), Štrbské Solisko (2.302 m), Velké Solisko (2.413 m), Štrbský štít (2.381 m) Kôprovský štít (2.363 m), Rysy (2.499 m), Výsoká (2.560 m), Batizovský štít (2.448 m), Gerlachovský štít (2.654 m), Bradavice (2.476 m), Javorový štít (2.418 m), Slavkovský štít (2.452 m), Ľadový štít (2.628 m), Lomnický štít (2.634 m), Kežmarský štít (2.558 m).

Turista úton megközelíthető csúcsok: Kriván, Tengerszem-csúcs – Rysy, Nagyszalóki-csúcs - Slavkovský štít, Kis-Viszóka-csúcs - Vychodná Výsoká, Kapor-csúcs - Kôprovský štít, Királyorr - Nos, Fehér-tavi-csúcs - Jahňací štít, Elülső-Szoliszkó - Predné Solisko, Oszterva (Menguszfalvi-szószék) – Ostrva.

Könnyű túrák: Tátralomnic/Kőpataki-tó/Tarpataki vízesések, Szoliszkó, Csorba-tó/Poprádi-tó.

Közepesen nehéz túrák: Zöld-tó (Tátranska Kotlina/Tátralomnic), Kis-Tarpataki-völgy/Téry menedékház, Nagy-Tarpataki-völgy/Rabló menedékház.

Nehéz túrák: Kis-Tarpataki völgy/Vörös-torony-hágó, Nagyszalóki-csúcs, Lengyel-nyereg/Kis-Viszoka-csúcs, Tengerszem-csúcs, Kapor-csúcs, Szoliszkó körtúra (Furkota-csúcs/Lorenz-hágó), Kriván.

A Szimbolikus temető a Poprádi-tó közelében található, a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók emlékére, 1934-ben létesítették, s 1940-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.

Tátrai villamos (Tatranské Elekrtrické Železnice) közlekedik:

Poprad-Tatry – Starý Smokovec – Štrbské Pleso

Starý Smokovec – Tartanská Lomnica

Tatranská Lomnica – Studený Potok - Poprad-Tatry

Fogaskerekű (Ozubnicová Železnica) közlekedik:

Štrba – Štrbské Pleso

Poprád (Poprad-Tatry)

A Tátra kapujának is szokták nevezni, mivel a városból csodálatos kilátás nyílik a Magas-Tátrára, hiszen annak lábánál fekszik. A várost és a hegységet is többfajta közlekedési eszközzel megközelíthetjük. A város idegenforgalmi központ, nevét a Poprád folyóról kapta, mely a Dunajec jobb parti mellékfolyója. A város egyik fő nevezetessége a Szent Egyed gótikus plébániatemplom, érdemes azonban még megnézni a Szeplőtelen Szűz Mária oszlopot, a városházát, az evangélikus templomot, a zsinagógát, valamint a Tátraaljai Múzeumot. Az AquaCity egész évben fogadja a látogatókat kül- és beltéri termálmedencékkel, s július 1. és augusztus 31. között a csúszdapark is üzemel.

Ótátrafüred (Starý Smokovec)

A Magas-Tátra legrégebbi települése, Csáky István grófnak köszönheti alapítását, felvirágoztatását pedig Rainer János Györgynek, aki bérbe vette a települést és üdülőtelepet hozott létre megfelelő infrastruktúrával, az első menedékház, a Rainer-kunyhó az ő nevét őrzi. 1873. augusztus 10-én ezen a településen alakult meg az első magyar turistaszervezet, a Magyarországi Kárpátalja Egyesület. A Grandhotel 1904-ben, a Tarajkához (Hrebienok) közlekedő sikló 1908-ban, a Sport Hotel 1930-ban épült.

Tátralomnic (Tatranská Lomnica)

A Magas-Tátra egyik legnépszerűbb üdülőtelepülése. Itt található a Tátra Nemzeti Park Múzeum, a Símúzeum, s a szállodákon kívül megszállhatunk az Eurocamp kőházaiban. A csúcsra többszakaszos lanovkával juthatunk fel, a Kő-pataki-tónál (Skalnaté Pleso) szállhatunk át a Lomnici-csúcsra vezető kabinos felvonóra.

Csorba-tó (Štrbské Pleso) a Tátra második legnagyobb tengerszeme, 20 méter mély.

Csorbató település turisztikai központ, minden kategóriájú szálláshelyet találunk itt, s rövid túráink kiindulópontja is lehet, ahogyan számos hegycsúcsot és hágót is elérhetünk innét.

Kassa (Košice)

Kelet-Szlovákia legnagyobb városa, a Hernád folyó völgyében fekszik, történelmi és kulturális értékekben gazdag vidék, közlekedési és kereskedelmi központ, itt található Közép-Európa legnagyobb acélműve.

Látnivalók a történelmi városközpontban, Fő utca és környéke, régészeti leletek, Kelet-szlovákiai Múzeum (neoreneszánsz, történelmi-, régészeti leletek, Kassa Kincse), Szlovák Műszaki Múzeum, Ferences-rendi templom (gótikus, barokk homlokzattal), Csáky-Dessewffy palota (klasszicista), Immaculata szoborcsoport Mária oszloppal (barokk), Szentháromság/Premontrei templom (neoreneszánsz/barokk), Lőcsei-ház, Állami Színház (neobarokk), Orbán/Vörös-torony (az Orbán-harangról kapta nevét, a szőlőművelés védőszentjéről), Városháza (klasszicista), Szent Erzsébet dóm (gótikus, kriptájában nyugszik II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és fia József, gróf Eszterházy Antal, Sibrik Miklós, gróf Bercsényi Miklós és felesége Csáky Krisztina grófnő), Szent Mihály kápolna (gótikus). A Szent Erzsébet dóm – Orbán torony – Szent Mihály kápolna a nemzeti kulturális örökség része. Megyeháza (barokk/klasszicista), Forgách palota (klasszicizáló empire), Miklós börtön (eredetileg lakóházként és fazekasműhelyként szolgált), Domonkos templom és kolostor (a város legrégibb temploma), Jakab-palota, Fazekas utca (kézművesek utcája), zenélő szökőkút. A kassai színházban, 1833. február 15-én volt az ősbemutatója Katona József Bánk bánjának. Ha valaki olvasta Márai Sándor Régi Kassa, álom című könyvét, akkor rá fog érezni a város hangulatára. A kassaiak kedvenc pihenőhelyei Kovečany, Csermely, Bankov, Ružin.

Lőcse (Levoča)

A város a Szepesség keleti részén fekszik, a német telepesek központja, 1971-től a Szász Városszövetség fővárosa, a lőcsei kereskedők nemcsak Magyarországon, de a Hanza városokkal (16 ország, 192 város) és Velencével is kereskedtek. A város 2009 óta az UNESCO Világörökség része. Látnivalók: Főtér (polgár és patríciusházakkal), Szent Jakab plébániatemplom (gótikus, a világ legmagasabb faoltára, mely Lőcsei Pál mester műhelyében készült), városháza (gót és reneszánsz, Szepességi Múzeum), szégyenketrec (1.600-ból), Thurzó-ház (neoreneszánsz).

A természeti szépségben, kulturális értékekben, történelmi emlékekben gazdag gömöri tájat hosszú időn keresztül emlegették kis Európaként, kis Magyarországként.

Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) 1988-óta Nemzeti Park, egy természeti csoda, a Szepesség egyik legszebb területe

A nemzeti park a Gömör-Szepesi-karszt része, magas fennsíkok, mélyen vágott folyókanyonok, szurdokok, varázslatos vízesésekkel teli szorosok, barlangok, szakadékok világa. Területének 90 %-át fenyőerdő borítja, s az ősfenyvesek mellett megcsodálhatjuk az alpesi és a kárpáti flóra teljes pompáját. A Szlovák Paradicsom egész évben látogatható, s 300 km jól kijelölt túraútvonal áll rendelkezésre. Aki erre jár, kristálytiszta vízfolyásokra, csermelyekre, patakokra, zúgókra, szűk szurdokokra, vízesésekre, függőhidakra, fém és fa létrákra, fém lépegetőkre és láncos segítségre számíthat, ajánlott a vízhatlan lábbeli.

A túrák kiindulópontja lehet Igló (Spišská Nová Ves), Csingó (Čingov), Podlesok, Káposztafalva (Hrabušice), Dedinky. Kláštorisko a turistaösvények kereszteződésénél fekszik a Szlovák Paradicsom közepén, a kartéziánusok 13. században épült kolostorát és a szimbolikus temetőt tekinthetjük meg itt. A leglátogatottabb szakadékok a Suchá Belá, a Veľký Sokol, a Hernád-áttörés (Prielom Hornádu), Velký Kyseľ, Malý Kyseľ, Zejmár-szakadék (Zejmarská roklina). A Sólyom-völgyben található a 75 méter magasból lehulló Fátyol-vízesés.

A Káposztafalvi-karszt legszebb kilátóhelye a Tamásfalvi-kilátó (Tomášovský výhľad) sziklapereme, a Hernád bal partján fekszik, egy 146 méter magas kőterasz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Hernád-áttörés alsó szakaszára és a Fehér-patak völgyére.

Könnyű túrák: Tamásfalvi kilátó, Hernád-áttörés (Podlesok), Hernád-áttörés (Cingov), Suchá Belá, Stredné Piecky, Biely Potok – Klastorisko, Stratená – Havrania skala, Dobsinai jégbarlang – Stratena, Dedinky – Zejmarska roklina.

Közepesen nehéz túra: Veľký Sokol. Nehéz túra: Sokolia Dolina.

A Dobsinai-jégbarlang (Dobšinská ľadová jaskyňa) az UNESCO Világörökség része, hossza 1.232 méter, mélysége 112 méter, 110.000 m3 jég, mely helyenként a 25 méter vastagságot is meghaladja, megtekinthető része 515 méter, 43 méter magasságban, 30 perces séta, májustól szeptemberig látogatható.

Gömör-Tornai karsztvidék

Szádelői-völgy (Zádielska dolina)

Rozsnyótól 30 km-re délkeletre, Kassától 38 km-re, délnyugatra található vadregényes vidék. A Szár-patak (Blatnica) eróziós munkájának köszönhetően, barlangok beomlásával alakult ki ez a kanyon.  A Szár-patak mentén haladhatunk a 3 km hosszú, helyenként csak 10 m széles karsztvidéki szurdokban, ahol a mészkőszirtek fala eléri a 300-400 méter magasságot.

A betléri Andrássy-kastély (kaštieľ Betliar)

Kelet-Szlovákiában, Rozsnyótól (Rožňava) északnyugatra, a Sajó folyó völgyében áll a betléri vadászkastély, egy 57 hektáros, csodálatos angolpark közepén. A kastély parkja Szlovákiában egyedülálló, 1977-ben felkerült a világ legszebb történelmi kertjeinek listájára. Területén értékes szökőkutakban, szobrokban, romantikus kerti pavilonokban és ritka egzotikus növényzetben gyönyörködhetünk. A nemzeti műemlékként számon tartott betléri Andrássy-kastély Szlovákia legszebb és legértékesebb műemlékei közé tartozik, egyben Gömör leglátogatottabb műemléke és egyik legnagyobb büszkesége, az 1994-ben befejezett teljes műemléki helyreállítást követően EUROPA NOSTRA díjat kapott.

A betléri kastélyt (reneszánsz és barokk stílusban) 1700 körül építtette Andrássy István. Az épület érdekessége, hogy az eredetileg ott álló XV. századi gótikus kúria falainak egy részét meghagyták, illetve felhasználták az építésénél, később klasszicista stílusban átalakították. A kastély képtárában gróf Andrássy István kuruc tábornok, gróf Andrássy Miklós Gömör-megye főispánja, gróf Andrássy Lipót, gróf Andrássy Antal rozsnyói püspök, gróf Andrássy Manó (aki a képtár és a numizmatikai gyűjtemény alapját megvetette, s a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt), gróf Andrássy Géza, gróf Andrássy Károly, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök portréja is látható. A kastélyban zene- és vadász-szalon, kényelmes szobák, vendégszobák, ebédlő látható korabeli bútorokkal, berendezésekkel, használati tárgyakkal, gazdag fegyver- és trófeagyűjteménnyel. A több mint 14.000 kötetet számláló könyvtárat Andrássy Leopold alapította. Az Andrássy család, 1883-ban, vendégül látta Jókai Mórt, aki új történelmi regényéhez gyűjtött anyagot, így született meg A lőcsei fehér asszony. Az Andrássy család 1945-ig, a II. világháború végéig lakta a kastélyt, amikor is azt államosították és múzeumként hasznosították.

Andrássy Manó-emlékév kezdődött a betléri kastélyban - YouTube

Palóc kalauz 12. rész Betlér, Andrássy-kastély - YouTube

Krasznahorka (Krásna Hôrka)

Az Andrássy várkastély és mauzóleum 8 km-re Rozsnyótól, Krasznahorkaváralja felett található. A kúpalakú dombon a XIV. század elején épült gótikus lakótorony, vár, reneszánsz erődítmény, majd késő reneszánsz palota, Rákóczi idején kuruc helyőrségként funkcionált. Andrássy Dénes, családi múzeummá alakíttatta át 1906-ban, a múzeum 1910 óta látogatható.

Andrássy Dénes 1904-ben Krasznahorkaváralján szecessziós stílusú mauzóleumot építtetett több színű márványból, itt temették el a család 16 tagját. Andrássy Gyula grófot, aki a magyar kormány miniszterelnökeként és Magyarország nádoraként koronázta magyar királlyá I. Ferenc József császárt és feleségét, Erzsébetet magyar királynévá, később az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere is lett, tőketerebesi (Trebišov) kastélyának parkjában helyezték örök nyugalomra.

1945-ben a beneši dekrétumok értelmében a várat és az egész uradalmat államosították. 1948-ban a Nemzeti Kulturális Bizottság állami kulturális birtokká nyilvánította, 13 évvel később besorolták a nemzeti kulturális műemlékek közé, 1996-tól pedig a Betléri Múzeum részeként a Szlovák Nemzeti Múzeum gondnoksága alatt áll.

2012. március 10-én, két tizenéves gyerek figyelmetlensége miatt, tűzvész pusztított a Krasznahorkai várban, mely során a teljes tetőszerkezet leégett, a gótikus palotarész kiégett, többek között Andrássy Gyula gróf fegyvergyűjteménye is elpusztult, a várfal egy részével egyetemben, valamint a harangtoronyban található három harang is a lángok martaléka lett. A tűzoltók és a hadsereg emberei 6 órán keresztül, nagy körültekintéssel végezték munkájukat, ennek köszönhetően a falak nagy része épségben maradt, a műemlékek 90 %-a megmaradt, ezeket a felújítás idejére, Betléren és kassai múzeumokban helyeztek el. A felújítási tervet a Kassa Megyei Műemlékvédelmi Hivatal hagyta jóvá, s 2012 októberében a Szlovák Kulturális Minisztérium és a Szlovák Nemzeti Múzeum felügyeletével megkezdődtek a felújítási munkálatok. A megsérült gyűjtemény darabjait szlovák, cseh és magyar szakemberek bevonásával restaurálják. A három harangot a Gömöri Kézművesek Társulása újraöntötte. A közadakozás mellett, 2019-ben a szlovák kormány 35 millió EUR összeget hagyott jóvá a teljes felújításra, 2023-ban várható a Krasznahorkai vár újranyitása.

Krasznahorka büszke vára

Krasznahorka büszke vára, ráborult az éj homálya.
Tornyok ormán az őszi szél, elmúlt dicsőségről mesél.
Rákóczinak dicső kora, nem jön vissza többé soha.

Harcosai rég pihennek bujdosó fejedelemnek.
A toronyból késő este tárogató nem sír messze.
Olyan kihalt, olyan árva, Krasznahorka büszke vára.

Krasznahorka és az Andrássy nemzetség - YouTube

Kilenc éve borult lángba a Krasznahorkai vár – 2023-ban nyithatják újra - YouTube