Aprótalpúként szerepeltél az óvodában és az iskolában, szereted a népi kultúrát, a népművészetet, a néptáncot, a táncházat, a népi játékokat, a népdalt, akkor hozzád szól ez az írásom! Gyere velem egy barangolásra, a Hagyományok Háza Hálózat útján, a Felvidékre!
2019. október 26-án, szombaton, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban, a Fő utcában, megnéztem a Felvidék kincsei kiállítást. A Hagyományok Háza a tematikus napok keretében rendezte meg a Felvidék sokszínű és gazdag népi kultúráját bemutató tárlatot. Láthattunk a hagyományos népi kultúrához tartozó kézimunkákat, terítőket, díszpárnákat, kötényeket, női ruhákat és blúzokat, ingeket, ünnepi viseleteket, csipkéket, szőtteseket, szőnyegeket, szalmából és bőrből készült használati és lakberendezési tárgyakat, Gömöri hímes- és szalmarátétes tojásokat.
A kiállítás után betértem a Batthyány téren álló Felsővízivárosi Szent Anna-templomba, hívogatott a templomból kiszűrődő muzsika hangja, éppen próbált az orgonista, így becsusszantam az egyik padba és hallgattam egy kicsit a játékát.
Mivel az esti gálaműsor kezdetéig még volt időm, így egy nagyot sétáltam a Duna-parton, ahol már kigyúltak az esti fények. Az Országház, a Pesti Vigadó épülete, a Duna-parti szállodasor, a Budai Vár, a Várkert Bazár, a Citadella a díszvilágításnak köszönhetően gyönyörű városképet alkottak. Közeledett a gálaest 19 órai kezdete, megszaporáztam a lépteimet, majd beléptem a 2017. és 2018. között, 7,6 milliárd forintból felújított Budai Vigadó/Hagyományok Háza épületébe. Az épületben kapott helyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által 2001. január 1-jén alapított Hagyományok Háza szolgáltató központ és a Nemzeti Művelődési Intézet. Az intézményt a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére hozták létre. A Hagyományok Háza Hálózat 2017. óta működik több magyarországi megyében, Erdélyben, a Vajdaságban, a Kárpátalján és a Felvidéken. Szlovákiában 2018-ban öt felvidéki településen indult el a hiánypótló népzenei képzés, ma már hét helyszínen folyik a hagyományőrzés, ahol főként a néptánc és népzene kincsei kerülnek előtérbe.
Az esti gálaműsor ízelítőt adott, egy kis bepillantást engedett a Felvidék (Gömör, Ipolyság, Csallóköz) zenés-táncos kincseinek tárházába. A színpadon fellépett a Füleki Rakonca Néptáncegyüttes, amely 1995-ben alakult és 70 főt számlál, tagjai a 15-23 év közötti fiatalokból kerülnek ki, vezetőjük Varga Norbert, Varga Lia, Brusznyai Erik. Közösen ápolják a magyar autentikus tánckultúrát, több országos és nemzetközi díjjal rendelkeznek, utánpótláscsapatuk a Kis Rakonca együttes. A felnőttek somogyi, kalotaszegi, Vág-Garamközi táncokat adtak elő, a gyermekek közül a fiúk gömöri pásztorbotolóval és vasvári verbunkkal készültek, a lányok medvesaljai böjti játékokat mutattak be. A Rakonca együttes állandó kísérő zenekara a salgótarjáni Dobroda, s hozzájuk tartozik a füleki Foncsik és a losonci Galáris (Gyöngysor) Énekegyüttes is. A Galáris Énekegyüttes fenntartója a Csemadok, jelenleg 11 tagot számlál, céljuk a népdal hiteles tolmácsolása, de a gyermekek néprajzi alapismereteket és a jeles napok szokásait is megismerik tanulmányaik által, 100-120 dal szerepel a repertoárjukban. A palóc pacsirtáknak is nevezett füleki Foncsik Énekegyüttesnek 7 állandó tajga van, fenntartójuk a Füleki Városi Művelődési Központ, tagjai egyben a Kis Rakonca Néptáncegyüttes táncosai, zoboralji dalcsokrot, illetve zoborvidéki felelgetőst adtak elő. A Ghymesi Igricek régi magyar hangszereken játszottak Katona István vezetőjük társaságában. Az alsóbodoki énekkar kórusvezetője, Holec Ilonka, aki népművészeti hagyományőrző díjakkal is büszkélkedhet, Mikle Zsuzsanna társaságában bodoki népviseletben, zoboralji népdalokat szólaltatott meg palóc nyelvjárásban. A Sendergő Néptáncegyüttes az Ipolyságból érkezett, profin táncolták a felvidéki, a magyar és az erdélyi tájegység táncait a Gereben zenekar kíséretében. 2013-ban alakultak, jelenleg 58 tagot számlálnak, utánpótlás csapatuk a Kis Sendergő, fenntartójuk a FolkHont Polgári Társulás, állandó résztvevői az Eszterlánc Országos Gyermek Néptáncfesztiválnak, ahol eddig négyszer kaptak aranysávos minősítést. A Gereben együttes 1978-ban alakult, tagjai "A népművészet ifjú mestere" cím tulajdonosai. Legfőbb hangszerük a citera, basszuscitera, hárfacitera, de dorombon, dobon, ütőgardonon, hegedűn, nagybőgőn, kobozon, furulyán, tamburán is játszanak, összetéveszthetetlen stílust képviselnek.
Minden néptánc- és énekegyüttes eredeti népviseletben lépett fel, a gálaműsor után táncházat is tartottak az átriumban, ahol már mi nézők is velük együtt rophattuk a táncokat, a gyönyörű népművészeti ruhákat közelről is megszemlélhettük.
Az én szívemhez közel áll a Felvidék, ezért nem hagyhattam ki ezt a programot, s tudjuk, az énekes, ha dalra fakad, saját lelkének rezdülését adja át, örömöt, bánatot, szerelmet, gyászt, az ének száll és száll évszázadokon át. Ismernünk kell a gyökereinket, különben nem tudjuk hová is tartozunk.
„Embernek ének őrzi az időt, Az tartja számon minden eleinket! Hallgass meg egy semmicske éneket, S szíve járását hallod az időnek.” Ratkó József
