Egy varázslatos zenei este leírását olvashatod három nagyszerű zeneszerzőre emlékezve, akik közül az egyik egy más évszázadban élt, de zenei munkássága kihatott a másik két művész zenei tanulmányaira, fejlődésére.
Ha szereted a muzsikát, biztosan nem ismeretlen előtted a Fő utca - Corvin tér - Iskola utca által határolt területen álló Budai Vigadó/Hagyományok Háza műemlék épülete. Az 1898 és 1900 között Kallina Mór és Árkay Aladár építészek tervei alapján megvalósított kétemeletes, belsőudvaros, timpanonos, főként neoreneszánsz, eklektikus épület homlokzatán az oszlopfők attikai ion, az oszloptörzsek olasz reneszánsz mintát követnek. A kapu, a mellvédek, a szobrok szintén a római és firenzei palotákat idézik. Amint belépünk az épületbe, tágas előcsarnok fogad bennünket szecessziós díszítéssel, s márványlépcső vezet az emeletre, ahol a 306 fő befogadására alkalmas színháztermet találjuk, mely általában a Magyar Állami Népi Együttes fellépéseinek ad otthont.
2019. május 3-án, pénteken este, egész heti munkánk után, nagy várakozással, szép ruhában, lelkileg ráhangolódva egy felejthetetlen estére, a barátaim társaságában lépkedtünk ama bizonyos márványlépcsőkön. Már a programfüzet kézhezvételekor, jegyeink megvásárlásakor tudtuk, hogy egy megismételhetetlen zenei élményben lesz részünk, melyet még fokozott az előző esti televíziós beszélgetés. Székeinkre leülve, feltekintve a színpadra, láttuk, hogy a zenészek már túl vannak a beálláson, hiszen hangszereik garmadája várt már ott bennünket. Mi izgatottan, egymással beszélgetve ütöttük el az időt a 19 óra 30 perces kezdésig, amikor a nézőtéren már egy gombostűt sem lehetett leejteni, teltház volt. Nem volt véletlen részünkről ez a nagy várakozás, bár nem ismertük a pontos zenei programot, több műfaj találkozására készültünk, s Kossuth-díjas művészeink nevei fémjelezték az előadást, mely a Beethoven Budán Fesztivál (2019. április 30. – május 7.) programsorozat keretében, a Budavári Önkormányzat polgármestere, Dr. Nagy Gábor Tamás úr felkérésére valósult meg, Roll over Beathoven címmel. Az álom megvalósítására felkért két zenész, nem volt más, mint Balázs Ferenc és Benkő László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző. A két neves művész már bizonyította pályafutása alatt életművével, klasszikus szintetizátor lemezeivel (Benkő László 1982. Lexikon I., 1984. Lexikon II., 1988. Lexikon A-Z., 1994. Impressio, 2012. Másik világ), (Balázs Ferenc 1984. Register, 1985. Best of Bach, 1990. Szerelmi álmok), hogy a különböző zenei stílusok, műfajok megférnek egymás mellett, s a komolyzenét addig nem hallgató közönséggel is meg lehet ismertetni, szerettetni a különböző klasszikus örökzöld darabokat.
S egyszer csak elérkezett a várva-várt pillanat, a lámpák a nézőtéren kialudtak, a reflektorok a színpadon megjelenő zenészek felé fordultak, a kamerák munkába álltak, majd felcsendültek a Beethoven által 1810-ben komponált, Therese Malfattihoz, egy bankárcsalád legidősebb lányához írt a-moll bagatell, Für Therese dallamai. A műről tudnunk kell, hogy mindössze négyperces, Ludwig Nohl német zenetörténész fedezte fel újra 1865-ben, s hanyagul a Für Theresét Für Elisenek olvasta, így mi már Für Eliseként ismerjük.
A színpadon először a billentyűs hangszerek szólaltak meg, Balázs Ferenc Korgja, Jankai Béla és Szakcsi Lakatos Béla Yamahája, Benkő László és ifj. Herrer Pál Korgja és Yamahája, majd átvette a stafétát a Rajkó zenekar. Megszólalt a 6 hegedű, a nagybőgő és a cimbalom, amelyeket ismét felváltottak a billentyűs hangszerek, de ezúttal már nemcsak a szintetizátorok szólaltak meg, hanem Borbély Zsolt is püfölte a dobokat, Solti Ferenc basszusgitárján, Szűcs János gitárján szaggatta a húrokat. Végül a dr. Balázs Ferenc által fiának 1970-ben vásárolt Hammond orgona és Jankai Béla digitális Hammondja is főszerephez jutott, és ismét bekapcsolódtak a Rajkó zenekar művészei, minden hangszer együtt zengett és pengett. Egy fergeteges hangulat alakult ki a színpadon, olyan módon interpretálták a művet a jelenlévő zenészek, amely formában az eddig még soha nem szólalt meg, s mi nézők ezt tudtuk, éreztük, egy egyszeri és megismételhetetlen produkció részesei lehettünk.
A műsor ívét Balázs Ferenc állította össze a zenészkollégákkal karöltve, így az este folyamán elhangzott Hacsaturján Kardtánca a Rajkó zenekar előadásában, Jankai Béla és Benkő László improvizációja a klasszikus és rockzene találkozásaként, Ifj. Herrer Pál és Balázs Ferenc billentyűs hangszerein felcsendült Tomaso Albinoni Adagio-ja, - a két fiú előadásában már többször hallhattuk templomokban -, majd megszólalt a Homok a szélben. Ezután egy etűd következett Jankai Béla és Benkő László összeállításában, majd ismét a Rajkó zenekar tagjai lettek a főszereplők, s Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiájának akkordjai hangzottak fel. A taps után Beethoven V. szimfóniája következett Benkő László és Szakcsi Lakatos Béla felejthetetlen előadásában. Balázs Ferenc és a Rajkó zenekar közösen előadták a Változnak az évszakok dalt, amely még soha nem szólt így, és Fecó, jelenlévő orvosainak kifejezve háláját, elénekelte A csönd éve volt és az Ugye nem hiszed el nótát, saját szerzeményeinek sorát pedig a Rajkó zenekar által kísért, Amikor vége az utolsó dalnak is, zárta. Fokozva a hangulatot, mintha egy rock koncerten találtuk volna magunkat, megszólalt az Omega együttes Lena című nótája Benkő László, Jankai Béla és rock együttese előadásában, majd felcsendült Vittorio Monti Csárdása a Rajkó zenekar fergeteges előadásában. Ezután következett a The Nice angol rock együttes szerzeménye, az Amerika, amitől megolvadtak a Hammondok és a Yamahák billentyűi, brillírozott a magyar virtus, elmondhatjuk, jobban játszottak zenészeink, mint Keith Emerson. A koncert végén pedig ismét felhangzott az összes résztvevő előadásában a Für Elise, majd a katarzist fokozva a The Nice – Amerika, örömzenéltek a fiúk, nem kímélve a billentyűket, a húrokat, a dobokat, hiszen képzelőerő nélkül nincs meggyőző művészet.
Balázs Ferenc, Benkő László, ifj. Herrer Pál, Jankai Béla, Szakcsi Lakatos Béla ezen az estén nemcsak zongoristaként, orgonistaként, de rögtönzőként is ismertséget szereztek maguknak, akárcsak Beethoven Bonnban és Bécsben. Ludwig von Beethoven már kisgyerekként rögtönözni próbált a klavikordon, s ifjúként már önfeledten adta át magát a szikrázó ötletek és a szárnyaló fantázia világának, nagyon szeretett improvizálni, akárcsak az ezen az estén fellépő zenészek, s zongoraműveiben „szimfonikusan” gondolkodott, ezzel jelentős történelmi tettet hajtott végre, hiszen véglegesen ledöntötte a műfajok közötti stilisztikai határokat.
A színházteremben, a zene az önmegvalósítás eszköze volt ebben a másfél órában, a fiúk, ha erejük engedi, még órákon át tudtak volna együtt muzsikálni és rögtönözni, mi a közönség, pedig még órákig tudtuk volna őket hallgatni és nézni. Ezen az estén, érdekes módon találkozott a rockzene, a klasszikus zene, a cigányzene, a jazz, ez a sok műfaj fuzionált egy-egy dalban, váltakoztak a műfajok és mégis egy egységet alkottak. Minden jelenlévő tudta, ahogyan Balázs Ferenc és Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester úr is mondta „nincs klasszikus zene, nincs modern zene, jó zene van, és a műfajok megélnek egymás mellett, egy színpadon”. Egy felejthetetlen, megismételhetetlen este volt, köszönjük a sok tehetséges muzsikusnak, aki létrehozta, megalkotta aznap este ezt a csodát ott fent a színpadon, köszönjük, hogy velük együtt érezhettük azt, amit épp abban a pillanatban éreztek, legbensőbb énjüket fejezték ki tiszta, világos játékukkal, muzsikájukkal.
Ludwig von Beethoven (1770-1827) egy más évszázadban élt, először zenét is szerző zongorista volt, majd zongorát is bűvölő komponistává vált, zenéje a kifejezőerőre és a mélyebb értelemre épül, a zeneművészetben egy etalon, napjainkig fennmaradtak zseniális alkotásai, IX. szimfóniájának kéziratát az UNESCO 2001 szeptemberében a Világörökség részévé nyilvánította. Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel, Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart szerzeményei hatással voltak Beethoven zenei munkásságára. Az elődök zenei hagyatéka kihatott a másik két művész Balázs Ferenc (1951-2020) és Benkő László (1943-2020) zenei tanulmányaira, fejlődésére, alkotásaira, függetlenül attól, hogy ezen utóbbiak a lírikus rock, illetve a rockzene karizmatikus alakjai voltak. A The Beatles (1960-1970), a „Beatlemánia” egy kicsit eltérítette őket a komolyzenei pályától, - olyanok szerettek volna lenni, mint Ők, a gombafejűek -, de csak egy cseppet, hiszen a Beatles is használt dalaiban komolyzenei megoldásokat, nagyzenekari hangszereket, s nekik köszönhető a mai szintetizátor elődje is. Hatással volt azonban két művészünkre a The Rolling Stones rockegyüttes 1962-es megjelenése is, hiszen tagjai Mick Jagger és Keith Richardson neves rockszerzeményekkel örvendeztették meg a világot.
Két Kossuth-díjas zeneszerzőnk klasszikus zenei tanulmányai lehetővé tették, hogy időnként saját műfajuktól elkalandozzanak a komolyzene világába, hiszen az előző évszázadokban élő zeneszerzők Arcangelo Corelli (1653-1713), Antonio Lucio Vivaldi (1678-1741), Johann Sebastian Bach (1685-1750), Georg Friedrich Händel (1685-1759), Joseph Haydn (1732-1809), Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791), Franz Peter Schubert (1797-1828), Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809-1847), Frédéric Chopin (1810-1849), Robert Schumann (1810-1856), Liszt Ferenc (1811-1886), Richard Wagner (1813-1883) művei befolyásolták egész zenei munkásságukat.
A Budavári Önkormányzat 2019-ben huszadik alkalommal rendezte meg a Beethoven Budán Fesztivál rendezvénysorozatot, melynek keretében 18 szinte teltházas koncert valósult meg, 2.555 látogatóval, 8 helyszínen (Budavári Városháza, Jókai Anna Szalon, MTA Zenetudományi Intézet, MOM Kulturális Központ, Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébániatemplom, De la Motte-Beer palota, Hagyományok Háza, Várszínház).
A felújított Karmelita kolostor homlokzatán emléktábla hirdeti, hogy Ludwig van Beethoven 1800. május 7-én, vagyis 221 éve, koncertet adott az épület helyén álló Budai Teátrumban.
Liszt Ferenc Doborjánban lévő szülőházában szobájának falát díszítette Beethoven portréja, a gyermek Liszt olyan szeretett volna lenni, mint Ő, egyik bécsi koncertje alkalmával Beethoven a gyermeket homlokon csókolta, elismerve tehetségét, s a rajongóknak köszönhetően az ikon egyik zongorája is a magyar zeneszerzőhöz került. Liszt Ferenc koncertjeinek bevételéből nagymértékben hozzájárult a Bonnban felállított Beethoven szobor létrehozásához. A világ 2020-ban ünnepelte koncertekkel, kiállításokkal a német zeneszerző születésének 250. évfordulóját (1770. december 16.). Bonnban 700 apró, mosolygó, zöld és aranyszínű Beethoven-szoborral is emlékeztek a Münsterplatzon.
Balázs Ferenc zeneszerző, zongorista, orgonista Budavár visszavételének 165. évfordulóján, 2014. május 21-én, ünnepélyes keretek között vette át a „Budavár díszpolgára” címet, melyhez egy aranygyűrű is tartozott Budavár címerével, így ismerte el, köszönte meg, a Budavári Önkormányzat a Tabánban és a Budai Ifjúsági Parkban megtartott koncertjeit, közösséget alkotó és formáló zenei pályafutását. Balázs Ferenc szeretett az édesapja által ráhagyott budavári lakásában lakni, ahol nem egy zeneműve született a nyugodt és gyönyörű környezetben.
Benkő László zeneszerző, zongorista, orgonista, s még több hangszeren játszó zenész (furulya, trombita, citera) nevét viseli a Nemzeti Beat-, Pop- és Rocktörténeti Kutatóközpont és Archívum, melynek létrehozását pályatársaival együtt fontosnak tartotta, szívén viselte, hogy egy helyen fellelhetők legyenek a hatvanas évek zenei és videó anyagai.
Az írásomban említett komponisták mind klasszikusok, nem tudhatom, hogy Balázs Ferenc és Benkő László neve, - akiknek zenei öröksége felbecsülhetetlen nemzeti kincs - alkotásai egyenértékűek-e a fentiekkel, ezt majd a jövő generációja dönti el, de a mi nemzedékünkből is kell, hogy legyen egy pár ember, akiknek szerzeményei klasszikusokká váljanak.
Beethoven Budán 2019 - Roll Over Beathoven - YouTube
